A japán nyelvvizsga

Minden nyelvtanulás egyik fontos mérföldköve a nyelvvizsga. A tanulmányok alatt plusz pontokat ért vagy akár a diploma előfeltétele volt. Az adott nyelvtudás szintjét hivatott egységesen mérni. Szerintem általában egy európai nyelvből a nyelvvizsga országonként eltér, de még akár országon belül is más lehet.

Általában ami japán, az mindig különleges szokott lenni. Ez a nyelvvizsgára is igaz. Több szempontból is egyedi szerintem! Egységes sztenderdek alapján készítették el a japán nyelvvizsgát, a JLPT-t (Japanese Language Proficiency Test). Ez a nem japán anyanyelvű emberek részére van. Évente kétszer rendezik meg a nyelvvizsgát júliusban és decemberben.

Forrás: https://jlpt.jp/e/statistics/index.html

1984-ben rendezték meg először, akkor összesen 7000 ember vett rajta részt a világon. Tavaly 2019-ben 86 országban, 239 városban tartották meg egy időben a tesztet, amin közel 900000 ember vett részt. Mindenki ugyanazt a tesztet írja meg, szinte ugyanakkor. Az időzónák miatt lehet kisebb csúszás. Japánból kiküldik ki a nyomtatott nyelvvizsgákat a világon az összes japán nyelvvizsga helyszínre. A tesztet csak papír alapon a helyszínen lehet megírni, online nem.

Forrás: https://japaneselanguageinstitute.wordpress.com/

Ami érdekes, hogy a nyelvtudást 5 szint alapján osztályozzák. N5-től N1-ig. N1 a legmagasabb szint, az anyanyelvi. Az N5 pedig a japán nyelvvel ismerkedők szintje. Amikor én japánul kezdtem tanulni középiskolában még csak 4 szint volt, egy év tanulás után tettem le az N4-es szintet.

Forrás: https://www.jlpt.jp/e/about/levelsummary.html

Nagyon érdekesnek találtam, hogy a tesztet ceruzával kell kitölteni, tollal nem lehet. Azt is meghatározzák, hogy HB-s grafit ceruzával lehet csak kitölteni a válaszlapot. Így néz ki a nyelvvizsga válaszlapja. Ha nem mondtam volna még, akkor a JLPT egy feleletválasztós nyelvvizsga.

Forrás: https://blog.nishant.me/2014/07/my-first-jlpt/

Három részből áll: A nyelvtudásnak hívott rész a nyelvtant és a szókincset méri. Az olvasás a szövegértést. És van a jól ismert magnóhallgatás. Mindegyik részből el kell érni egy minimum pontot. Illetve összesen is minimum 50%-ot. (Ez szintenként pár százalékponttal emelkedik.)

A JLPT nyelvvizsgában nincsen levélírás, se szóbeli rész. Én az utóbbin lepődtem meg nagyon. Hiszen az angol nyelvvizsgán ez a kettő fontos rész. Az angol nyelvvizsga felkészítőkön külön órákat szentelnek neki. Egyik japán tanárom azzal magyarázta, hogy az olvasás-szövegértés-magnóhallgatás feltételezi azt, hogy beszélni is tud a tanuló.

Érdekesség, hogy a kitöltött nyelvvizsga válaszlapokat összegyűjtik minden helyszínen, elküldik Japánba, s csak ott javítják ki. Úgy tudom egy gép ellenőrzi a válaszlapokat, ezért is kell HB-s grafit ceruzával kitölteni a lapokat. Annyira egységes a nyelvvizsga rendszer, hogy a japán cégek is ezt használják a külföldi munkavállalók keresésénél – általában N2-es szintet szoktak meghatározni.

Én kétszer nyelvvizsgáztam itthon, középiskolában az N4-et, majd a jelenlegi munkahelyemen az N2-es szintet tettem le. Japánban egy évig éltem cserediákként, ott az N3-as szintet tettem le, Kiotóban. Mindegyik alkalommal teljesen azonos volt a hangulat és a menetrend. Például a teszt kitöltési útmutatót magnóról játszák le a vizsgahelyszíneken. Azaz ugyanazt a hangot hallgatják a vizsgázok Tokióban, Budapesten vagy New Yorkban.

Forrás: https://jlpt.jp/e/statistics/img/index_map_popup_2018.gif

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.