A japánok tényleg nem bírják az alkoholt?

Aki már fogyasztott japán emberrel együtt alkoholos italt tudja, hogy a legtöbb esetben csekély mennyiségű bor, pálinka stb. elfogyasztása esetén is gyorsan fejébe száll az alkohol japán barátunknak – legyen ő nő vagy férfi. A magyarázat egyszerű: a japánok szervezetéből hiányzik egy enzim, amely az alkohol lebontásáért felelős. A tünetek közül néhány: mosolygás, elvörösödés, hirtelen álmosság, zavartság, szédülés vagy az angol nyelvű kommunikáció teljes kikapcsolása.

Ez irányú tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, hogy vannak olyan japánok, akikre ez nem jellemző. Az ilyen esetekben – némi óvatos rákérdezés révén vagy harmadik forrásból származó információ alapján – kiderül, hogy barátunk jó ideje és rendszeresen fogyaszt alkoholt, és szervezete láthatóan hozzászokott az alkoholfogyasztáshoz. Ebben talán segítségükre van a nomikai intézménye, amely azt jelenti, hogy egy héten többször elmennek a kollégák italozni munkaidő után. Ez fontos részét képzi a japán munkakultúrának. Itt informális keretek között tudnak érintkezni a munkatársak és a vezetők. Ki nem mondott, de elvárt a részvétel. Japán kollégám úgy emlékszik, hogy egy korábbi munkahelyén az egyik japán munkatársa az átlagnál is kevésbé bírta az alkoholt, de amikor – munkahelyváltásokat követően – jó pár évvel később találkoztak, akkor már meg se kottyant fent említett ismerősének, ha ipari mennyiségre emlékeztető mértékben fogyasztott alkoholos italt.

 nomikai

Vigyázni kell tehát a „most jól az asztal alá isszuk a japánokat, és majd mindent aláírnak” típusú fellángolásokkal. Elképzelhető, hogy ez a taktika nem hoz eredményt. Természetesen a 60 fokos házi pálinka mint nehéztüzérség még a tapasztaltabbakkal szemben is bevethető, hisz nem valószínű, hogy a tokiói Roppongi szórakozó negyedben erdélyi kóser szilvapálinkával edzettek volna barátaink vagy üzletfeleink Magyarországra vezető utazásaik előtt.

Talán csak az egészséges táplálkozással, a komoly önuralommal valamint titkos távol-keleti receptek alapján készült alcohol killer és egyéb regeneráló készítmények (például az energiaital és a gyógyszer között félúton található ún. „egészséges italok”) használatával magyarázható az, hogy az éjjeli közterületi rosszullétek után pár órával már vasalt ingben és fitten igyekeznek munkába szigetországi barátaink.

Gimnáziumi tanulmányaim alatt egy évig cserediákként tanulhattam Japánban. A szigetországban ünnepeltem 18. születésnapomat. Magyarországon már nagykorúnak számítottam, de Japánban még gyereknek. Nehéz volt elfogadni, hogy kint másképp mennek a dolgok. Kint a 21. év betöltésével válunk nagykorúvá, és fogyaszthatunk alkoholt. Talán ebben a korlátozásba az alkoholt lebontó enzimek hiánya is szerepet játszik. A szigetországban hazánkhoz képest sokkal később adják meg az alkoholfogyasztás lehetőségét.

Japán a különlegességek földje. Ez az állítás az alkohol esetében is fennáll. Nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetűek segítésére, az esélyegyenlőségre. Sok gyártó szeretné a gyengén látóknak megadni a lehetőséget, hogy észleljék, ha a doboz alkoholt tartalmaz. Az alkoholos dobozos italok tetején Braille-írással tüntetik fel, hogy „OSAKE”, magyarul alkohol. A Kirin továbbment ezen a vonalon, saját söreit Braille-írásos ’sör’ és ’Kirin’ feliratokkal is ellátja. Kedves gesztus és jó marketingfogás a cégtől. Vajon Japánon kívül is el fog terjedni?


Braille sorkirin

 
 
 
A képek illusztrációk az alábbi forrásokból: 
 
 http://r.gnavi.co.jp/a201700/
http://www.barifuri.com/tourcenter/jyouhou/07_alcohol.html
http://maru9.at.webry.info/201201/article_12.html
 

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.