A titkos gésa énem

Most életemnek egy olyan csücskéről szeretnék írni, amiről eddig még nem sokan tudnak. Régi álmom volt, hogy egyszer segítség nélkül, saját magam is fel tudjam majd venni a japán tradicionális viseletet, a kimonót. A jukata, vagyis a nyári viselet felvételét már jó néhány éve elsajátítottam önszorgalomból, az interneten található videók segítségével, de a kimonó esetében úgy éreztem, hogy videókból helyesen megtanulni lehetetlen lenne.

Tíz éve a jukatámban

Tudniillik a kimonó minimum három rétegnyi ruhát jelent, ezek mindenféle kellékeivel együtt, melyeknek száma eléri a húszat is. A mai japán hölgyek többsége nem is tudja maga felvenni, professzionális kimonó öltöztetőkhöz (kitsukeshi) járnak, ha egy-egy családi esemény (a felnőtté válás ünnepe, esküvő, temetés stb.) kapcsán mindenképpen fel kell venniük a megörökölt ruhakölteményt.

Kitsukeshi munka közben

Interneten keresgélve találtam rá a Nihon Waso cégre, akik azzal hirdetik a „kimonó-felvételi” tanfolyamaikat, hogy ha az ember rendesen végigcsinálja, akkor a végén egyedül és megközelítőleg 20 perc alatt fel fogja tudni venni (helyesen) a kimonóját. Ez azért is vonzó, mert egy öltöztető általában minimum fél óráig dolgozik egy ügyfelén, de sokszor elszöszmötöl egy órát is. Nem is beszélve arról, hogy mennyi időbe telik minden cókmókot előtte otthon összekészíteni, bepakolni egy bőröndbe, elcipelni, kipakolni…

Így hát idén tavasszal beiratkoztam egy tanfolyamra a Nihon Waso-nál. Egy idős hölgy volt a tanárnőm, összesen 3-man voltunk diákok (a többi tanuló mind az 50-es éveiben járó hölgy volt). Egy nagy, tükrös teremben voltak az órák. Az első órán lejegyzeteltem aprólékosan magamnak a felöltözés minden lépését. A listám kb. 60 pontból állt. De amikor a lépéseket olvasva magam akartam felvenni a kimonómat, akkor már a második lépésnél el is akadtam. Sőt, az elején még az is nehézséget okozott, hogy a különböző kiegészítőket be tudjuk azonosítani a nevük vagy formájuk alapján.

Egy kis ízelítő a kiegészítőkből

Aztán néhány alkalom után már nagy vonalakban értettük, hogy mit kell csinálnunk.

Az előkészületek…

Az öltözés folyamata

A tanárnő egyre inkább már csak arra kellett, hogy a különböző apróbb és nagyobb hibáinkra felhívja a figyelmünket. Így teltek a hónapok, mire lassan már közelített a szintidőnk a fél órához, majd a 20 perchez.

A több hónapos tanfolyamot egy hatalmas ünnepléssel zártuk. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a Nihon Waso összes, adott szemeszterben végzett diákja (kb. 150 hölgy) egy étteremben ünnepelt együtt, természetesen japán viseletben! Az eseményen készült az alábbi „diploma”-fotóm:

A titkos gésa énem

A tanfolyam hozzájárult ahhoz, hogy a japán kultúrával kapcsolatos tudásomat elmélyítsem, és közben sok-sok (siker?)élményt is adott. Nagyon örülök, hogy bele mertem vágni, és azóta is lelkesen hirdetem japán hölgyismerőseim körében a lehetőséget. Közben pedig titkon remélem, hogy a kimonó-hagyomány még hosszú évtizedekig fenn tud majd maradni Japánban.

 

A képek forrásai:

https://www.brush-up.jp/guide/guideFile/title/guide73.jpg
https://www.g-de-b.com/matome/2016/11/14/post-9849/

A többi képet saját magam készítettem.

 

Related Posts
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.