Japánban is négy évszak és különféle ünnepek egymásutánja jelenti az év körforgását.
Úgy tartották régen, hogy az évszakváltáskor az ember teste hajlamosabb a megbetegedésre emiatt beiktattak különleges étkezésű napokat („hare”napok) és pihenőnapokat.
A másik a Shinto vallás, alapvetően egy természet-orientált vallás, ami szintén fokozta ezt az évszakoknak és azok váltakozásának tulajdonított figyelmet, amire külön szó is született a japán nyelvben: kisetsukan („évszak-érzékelés”).
A japán kultúrában a szezonális, helyi élelmiszerek nagyon fontos szerepet kapnak az év folyamán. Ide is van egy jellegzetes és lefordíthatatlan japán szó, a shun. Jelentése szezonális, olyan értelemben is, hogy valami akkor pont jó, akár zöldség, gyümölcs érettségi szintje, akár halra (étkezési szempontból) az ideális állapotot jelenti, adott élelmiszer szezonját. A nagy séfek büszkék arra, hogy a shun-t betartva választják ki a hónapra jellemző, szezonális alkotóelemeket konyhájukban.
Az is fontos, hogy miben szolgálják fel az ételt. Például nyáron inkább az üveg, vagy zöld bambusz edények keltenek frissítő hatást, míg hidegebb időkre a vastagabb falú, sötétebb agyagedények a melegséget árasztóak. A lakkozott és a porcelánedényeket mintázatuk köti egyes évszakokhoz (cseresznyevirág, krizantém, őszi levelek, hó motívumok jellegzetes évszakjelölők). Szemléltetésül egy őszi mintázatú lakkozott edény:
A természettel maximális összhangban alakult ki az élelmiszerek havi, időjáráshoz és abból fakadóan az emberi szervezet igényeihez igazított fogyasztása. Hónapokra lebontva megvan, hogy milyen időjárás esetén, milyen idényzöldségekkel, gyümölcsökkel, halakkal lehet egészségesen tartani a testüket.
A most következő részben a jelen hónaptól indulva augusztusig, az év nyári hónapjait részletezve szemléltetem a fentieket.
Az olyan dolgoknál, amire nincs magyar fordítás, vagy nagyon ismeretlen, tettem fotót is.
Június
Ez a hónap az esős évszak Japánban, japánul tsuyu. Érdekes szóösszetétel, két írásjegyből áll, az első a barack, a második az eső. Azt tartják, hogy pusztán azért barack, mert ebben a hónapban érik a barack. Az eső pedig értelemszerűen az esős évszakra utal.
Az emésztés felpörgetése miatt ilyenkor fontos a nyers ételek fogyasztása. Az erre a hónapra jellemző alapanyagokból négy van: két halfajta és két zöldség. A halakat nem találtam meg magyarul, az egyik egyfajta angolna (conger eel), a másik pedig egy fehér húsú hal (sillago). A zöldségek egyike a cukorborsó (amit héjastól használnak fel), a másik a mogyoróhagyma.
Július
A friss, tápláló zöldségek, gyümölcsök időszaka. Erre a hónapra jellemző növények:
edamame (zöld szójabab), okra, uborka, togan (winter melon: tükörforditással téli dinnye), paradicsom, padlizsán, nigauri (bitter gourd; olyasmi, mint az uborka), paprika, moroiheiya (Corchorus olitorius), görögdinnye.
A tenger gyümölcsök kategóriában: makréla (horse mackerel), angolna, kék makréla, kagyló (shijimi).
Edamame
Togan
Nigauri
Okra
Shijimi
Moroheiya
Augusztus
Ilyenkor a nagy melegben kisebb az ember étvágya és inkább a magasabb víztartalmú ételeket preferálja. A nyári zöldségekre ez jellemző is. A napsütés miatt javasolt magas antioxidáns tartalmú zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, mint a paradicsom és sok zöld és sárga zöldség.
Az augusztus zöldségei: a tök, zöldbab, kis, zöld csípős paprika (bell peppers; shishitougarashi), kukorica).
Tenger gyümölcse: ayu, és a sárga uszonyú tonhal.
Ayu
Források a szöveghez:
http://www.expo2015.jp/en/foodculture/b_block/10/02/
http://www.savoryjapan.com/learn/culture/shun.html
A képek az alábbi hónapokról származnak:
https://encrypted-tbn1.gstatic.com; http://recipe.bioweather.net; http://www.taste.com.au;
http://www2.city.imizu.toyama.jp/eco/05nagaya/imgs/calendar_vegetables.gif
