Hikikomori – A négy fal fogságában

Egy nehezebb nap után az iskolában vagy a munkahelyen, az ember sokszor csak haza akar menni, nem beszélni senkivel, s azt kívánja, bár többé ki se kelljen tennie a lábát otthonról. Gondolom sokan éreztek már így.

Ezzel semmi probléma, természetes érzés, hogy az ember az otthon melegét és biztonságát nehezen hagyja el, főleg úgy, ha máshol sikertelenséggel, bukással, esetlegesen szóbeli megaláztatásokkal szembesül. A bajok ott kezdődnek, ha ezek a negatív érzések felerősödnek, s elveszítjük a késztetést, hogy visszatérjünk a társadalomba és szocializálódjunk.

Az Internet elterjedése pedig jobban ronthatja ezt a helyzetet, hisz ma már szinte mindent elintézhetünk otthonról: bevásárolhatunk, dolgozhatunk home officeból, chatezhetünk a barátainkkal, filmeket és könyveket tölthetünk le.

Japánban egyre komolyabb szociális problémának mutatkozik az úgynevezett hikikomori jelenség, ami olyan embereket takar, akik elbújnak a világ elől, és hónapokig vagy évekig (esetlegesen évtizedekig) nem, vagy csak alig hagyják el a lakásukat.

Magának a szónak a jelentése is visszavonulást takar, s minden olyan személy, aki elzárkózik otthonába, és több mint 6 hónapig fenntartja ezt az állapotot, hikikomori-nak minősül. Ezek az emberek nem járnak iskolába, se dolgozni, nem beszélgetnek a barátaikkal, sokszor még a családtagjaikkal sem. Gondolom, sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen trauma érheti az embert, hogy ilyen drasztikusan megváltoztassa az életét, van-e rá gyógymód, s hogyan lehetséges ezt az állapotot évekig fenntartani.

Eme jelenség kialakulásának okaként főként a japán társadalmi berendezkedést és az iskolarendszer sajátosságait szokták emlegetni. A szigetországról tudni kell, hogy a hierarchia, az alá-fölérendeltségi viszonyok, valamint a formalitás és szabályok szigorú követése képezi társadalmuk alapját. Az ezektől való eltérést, a közösségből való kitűnést nem nézik jó szemmel. A legjobb példa erre az egyik japán közmondás: 出る釘は打たれる – ami lefordítva azt jelenti: „A szöget, ami kiáll, vissza kell verni.”

A társadalmi és szülői elvárások hatalmas nyomás alatt tartják a fiatalokat, főleg a legidősebb gyerekeket, akiknek versenyezniük kell osztálytársaikkal, hogy jó iskolákba, egyetemekre kerüljenek.  (Sokszor iskola utáni extra foglalkozásokra is kell járniuk.)

Továbbá az iskolai kiközösítéssel és zaklatásokkal is meg kell birkózni, ami komoly probléma Japánban.

Az egyetem után elvárt, hogy jól fizető munkahelyet találjanak, mivel nekik kell majd gondoskodni a jövőben idősödő szüleikről. Fontos ehhez tudni, hogy a 90-es évektől Japánban kipukkant a pénzügyi buborék, megállt a gazdasági fejlődés, s egyik napról a másikra rengetegen váltak munkanélkülivé. A cégeknél fokozatosan megszűnt a nyugdíjig tartó foglalkoztatás, s a verseny a munkahelyekért felerősödött. Ez a trend máig tart, s sokaknak nem sikerül nagy hírnevű cégeknél elhelyezkedni. Így szabadúszóként (freeter) vagy részmunkaidős állásokban tudnak csak munkát vállalni, s így képtelenek saját családot alapítani vagy szüleiket támogatni. Japán társadalmi szempontból megbuknak, veszteseknek érzik magukat. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki többet az utcára se akar kilépni.

A másik oldalról pedig ott a szülők hozzáállása is a kérdéshez. Japánban nagy szégyennek érzik, ha valakinek a családjában hikikomori-s gyerek van, így orvosi segítség helyett sokszor csak próbálják titokban tartani a dolgot, s így történhet, hogy bizonyos emberek évekig, sőt évtizedekig nincsenek rákényszerítve, hogy elhagyják a lakásukat. A szülők inkább elviselik, ellátják őket, sem hogy professzionális segítséget kérjenek.

A japán kormány 2016-os tanulmánya szerint jelenleg kb. 541,000, 15 és 39 én közötti ember zárkózik el a társadalomtól és az embertársaitól.

Az alábbi két felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett hikikomori-k többsége vagy tini korukban vagy pedig felnőtt életük elején, húszas éveik kezdetén vonult el a világtól, valamint, hogy az esetek többségében ez az állapot vagy 3-5 évig tart, vagy ami még ijesztőbb, 7 évnél tovább.

Az életkor, amikor a hikikomori kezdődik

Az időszak, ameddig a hikikomori tart

Viszont hiba lenne azt gondolni, hogy ez csak Japánban fordulhat elő. A jelenség egyre elterjedtebb a világon. Koreában, Olaszországban, Amerikában, Franciaországban is élnek olyan fiatalok, akik sosem hagyják el a lakásukat vagy a szobájukat. Magyarországon is találhatóak ilyen emberek, de a jelenséget itt Európában nem hikikomori-ként szoktuk emlegetni, hanem mint pánikbetegséget, pszichózist vagy agorafóbiát.

Ha ismerünk ilyen embert, ne fordítsunk hátat, akár munkatárs, barát, vagy családtag.

Ez egy komoly betegség, s ha nem kezelik odafigyeléssel, szeretettel, és professzionális segítséggel, a betegek élve eltemetik magukat szobájuk homályában. A visszatérés pedig nem könnyű, fokozatosan, lépésről lépésre kell újra megtanulniuk, hogy hogyan is legyenek ismét a társadalom tagjai. Az orvosok általában ilyen eseteknél először házhoz szoktak menni, otthoni foglalkozásokat tartanak, majd arra biztatják a bezárkózott embereket, hogy járjanak el segítő csoportokba, ahol hasonló emberekkel találkozhatnak, akik megértik őket, s együtt könnyebben tudnak a gyógyulás útjára lépni. Hosszú folyamat a visszaintegrálódás, de orvosi, családi és baráti összefogással és támogatással van visszaút.

Végezetül pedig, bár nem tudom, a cikk megjelenése napján, milyen idő lesz, de e sorok írása alatt kint csodálatosan süt az őszi délutáni nap, szóval, aki teheti, menjen ki kicsit, szívjon be egy kis friss levegőt, nézzen fel a szép kék égre, s engedjen el minden problémát, bánatot. Ne egy monitoron vagy tévén keresztül figyeljük mások életét, merjünk kilépni, kommunikálni emberekkel, tapasztalatot szerezni, szeretni és szenvedni, sírni, nevetni, összességében élni!

Az élet nem könnyű, vannak nagyon nehéz pillanatok, de az idő, ahogy mondani szokták, mindent megold. Klisésen hangzik, tudom, de saját, személyes tapasztalatból írom, hogy van benne igazság!

Szép napot mindenkinek! 🙂

 

 

 

Képek:

  1. http://www.warscapes.com/sites/default/files/hikiko.jpg
  2. https://img00.deviantart.net/f918/i/2014/195/b/a/hikikomori_by_1gorman-d7qohey.jpg
  3. https://cdn.crhoy.net/wp-content/uploads/2014/11/ninos-agredidos.jpg
  4. http://www.abc.net.au/news/image/6601742-3×2-940×627.jpg
  5. https://www.japantimes.co.jp/wp-content/uploads/2014/09/p22-hornyak-i-called-him-necktie-a-20140914.jpg
  6. http://apjjf.org/2017/05/Tajan.html
  7. http://apjjf.org/2017/05/Tajan.html
  8. http://blog.landregistry.gov.uk/wp-content/uploads/2016/10/blog-size-helping-hand-1.jpg
  9. https://www.japantimes.co.jp/wp-content/uploads/2016/10/n-hikikomori-a-20161020-870×656.jpg
  10. http://fauren.org/wp-content/uploads/2017/04/best-brown-rectangle-modern-wood-OPEN-THE-DOOR-varnished-ideas.jpg
  11. http://s2.thingpic.com/images/iJ/oCWKjrEKjEnn4TqzpPnGt9eC.jpeg?x=0.6236016315091493

 

Források:

http://apjjf.org/2017/05/Tajan.html

http://www.life.hu/drlife/20130718-egyre-tobb-fialatember-zarkozik-a-szobajaba-magyarorszagon-is.html

https://www.japantimes.co.jp/news/2016/09/10/national/social-issues/fathers-25-year-battle-reclusive-son/#.Wb_O58Zx2Uk

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.