Hétvégi gyalogtúránk fáradalmait a nagymarosi Sakura cukrászda finomságaival enyhítettük. Rácsodálkoztam, hogy váratlanul botlok ismét Japán-rajongóba, most egy cukrászba! Balogh Nóra a karján cseresznyevirágos tetoválást visel és szakmájában a minőséget és a megújulást - a japánok számára is különösen fontos értékeket - tartja elsődlegesnek. Süteményei prémium alapanyagokból készülnek és annyira mutatósak, hogy nehezen tudtunk választani közülük! Ez a találkozás adta az ihletet ahhoz, hogy a cseresznyevirágról és a japán kultúrában betöltött szerepéről írjak.

A cseresznyevirág az élet szimbóluma
A nagymarosi Sakura cukrászda bejárata előtt, egy bimbózó cseresznyefa mellett állva    Saját fotó

A cseresznyevirág (sakura) Japán nemzeti jelképe. A Heian korszakban (794-1185) került az érdeklődés középpontjába, ugyanis a japánok számára a cseresznyefa virágzása jelezte a megfelelő időszakot arra, hogy elültessék a megélhetésüket biztosító rizst. A shinto vallás szerint hittek a fák isteneiben és felajánlásokat tettek számukra, majd a bőséges rizstermésben bízva, a rózsaszín számtalan árnyalatában (vagy elegáns fehérben) pompázó cseresznyefák alatt elfogyasztották az áldozati szakét.

Eleinte a császári udvarban és a nemesek körében vált szokássá, hogy ünnepségeket tartsanak a sakura virágzásakor, egyenek-igyanak miközben a cseresznyevirágokat szemlélik és verseket írjanak a gyönyörű, tünékeny szirmokhoz. A sakura-ünnep (hanami) az Edo korra (1603-1868) az egész japán társadalom számára kiemelt eseménnyé vált és a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. Ezzel együtt a fókusz is gyakran eltolódik a virágokról és a mulatozásé lesz a főszerep, ahogy a “hana yori dango” (“fontosabb a virágnál a gombóc”) közmondás is szóvá teszi.

A cseresznyevirág az élet szimbóluma
Hanami a császári palota kertjében, Edo-ban    Toyohara Chikanobu (1894)

A japán irodalom klasszikus alkotásában, a 11. század elején megjelent Gendzsi regényében nevezték először hanami-nak a cseresznyefák virágainak megfigyelését. Ettől kezdve, ha virágról írtak a japán költők, akkor az csakis a sakura lehetett! A cseresznyevirág a festőket is megihlette és számtalan variációban feltűnik ukiyo-e festményektől kezdve a bento-s dobozok díszítéséig. Sőt, a konyhaművészetben is megjelenik a sakura íze, illata és formája is: onigiri-t, mochi-t és süteményeket is ízesítenek és díszítenek vele.

A sakura virágzása jelzi a tavasz érkezését, a megújulás idejét és mindez egybeesik a japán naptári év kezdetével: április 1-jén kezdődik az iskolaév, a kormányzat és számos cég számára a pénzügyi év és ekkor kezdenek az alkalmazottak egy új munkahelyen. Ezért a változás, a remény és a lehetőségekkel teli jövő iránti vágyakozás is összekapcsolódik a cseresznyevirágokkal.

Ugyanakkor a japánok számára a cseresznyevirág az élet metaforájává is vált: gyönyörű, de sérülékeny és rövid ideig tart. Hiszen a sakura teljes pompájában csak egy röpke hétig virágzik, majd a virágszirmok a földre hullanak, vagy a szél sodorja el őket - a sakura-eső egyszerre nyújt fenséges és szívszorító látványt. A sakura megtestesíti a japánok szépségről, esztétikáról alkotott szemléletét, a wabi-sabi filozófiáját és a shinto ideálokat: a mulandóságot, a reményt és a megújulást.

A cseresznyevirág az élet szimbóluma
Ennek a cseresznyevirágnak (kanzan fajta) 20-50 szirma van

A japánok úgy tartják, hogy amikor egy élet a végéhez ér, akkor ragyog leginkább. Ez a meggyőződés nyújtott vigaszt a szamurájoknak és a kamikaze pilótáknak is, mert többnyire fiatalon, erejük teljében vesztették életüket, mint a lehulló cseresznyevirág. Ezzel tisztában voltak és elfogadták, mert a japán harcosok kódexében, a bushido-ban a bátorság, hűség és becsület mellett benne van a szépség, méltóság, mulandóság, új élet körforgásának tisztelete is.

Ahogy a cseresznyefa az év túlnyomó részében a gyökereit erősíti és ezáltal válik ellenállóbbá, a szamurájok a lelkük erősítésén, tudásuk mélyítésén és harci technikájuk csiszolásán dolgoznak. A sakura virágzásával az egész éves munka “gyümölcse” mutatkozik meg, mintha a fák minden energiájukat a törékeny szépség megalkotásába vetnék bele. Ugyanígy, a szamuráj harc közben megmutatja önmagát, beveti képességeit és a legjobbat hozza ki magából, valamint, ha szükséges, életét adja uráért.

A bushido és a cseresznyevirágok kapcsán ajánlom figyelmetekbe az alábbi részletet Az utolsó szamuráj (2003) című filmből:

YouTube

By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more

Load video

PGlmcmFtZSBsb2FkaW5nPSJsYXp5IiB0aXRsZT0iWW91VHViZSB2aWRlbyBwbGF5ZXIiIHNyYz0iaHR0cHM6Ly93d3cueW91dHViZS1ub2Nvb2tpZS5jb20vZW1iZWQvM0RoRGZUVmxRY0UiIHdpZHRoPSI3MDAiIGhlaWdodD0iMzk0IiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuPSJhbGxvd2Z1bGxzY3JlZW4iPjwvaWZyYW1lPjwvcD4=

 

 

Forrás: https://jiujitsu.org.nz/articles/sakura-and-bushido