A múlt hónapban az egyik blogbejegyzésünk arról szólt, hogy Japánban komoly kultúrája van annak, hogy az elhagyott tárgyakat megőrizzék, majd visszajuttassák az eredeti gazdájukhoz. Bármilyen tárgyat is veszítünk el, az legtöbbször előkerül.
Ezt én is csak megerősíteni tudom, az elmúlt évek során hagytam már el napszemüveget, fejhallgatót és könyvet távolsági buszon. Sporttáskát ruhástól, tabletestől a vonaton. Némi telefonálgatás és a közeli állomás meglátogatása után órákon-napokon belül előkerült minden.
Amikor a feleségem egy busz után futva a pénztárcáját ejtette el az utcán, benne az összes igazolványával, hitelkártyával, némi készpénzzel, jelentettük az esetet a helyi rendőrállomáson. Pár napon belül hívtak minket telefonon: valaki hiánytalanul leadott mindent. Az átvételnél minden esetben csak rövid sorbanállásra és minimális papírmunkára volt szükség.
Japán legnagyobb vasúttársasága, a JR évente több mint 2 millió talált tárgyat vesz leltárba, amik között néha olyan ritkaságok is szerepelnek, mint hegedű, vagy televíziókészülék. A megőrzéshez szükséges költségek csökkentése érdekében a talált tárgyak megőrzési idejét a közelmúltban 3 hónapról 1 hónapra csökkentették. Idén márciusban pedig az elveszített tárgyak keresését megkönnyítő chatbot applikációt vezettek be.
Ezt a napokban volt alkalmam kipróbálni, amikor hazaérkezve nem találtam a fülhallgatóm vezeték nélküli töltőjét. Emlékeztem rá, hogy a vonaton még megvolt, így gyanítottam, hogy ott veszíthettem el. A JR weboldalán próbáltam utánanézni, hogy mi ilyenkor a leghatékonyabb módja az érdeklődésnek, így találtam rá az új chatbot alkalmazásra.
Az email címem megadása után egy könnyen érthető és alapos chatbot vezetett végig a fontosabb információk regisztrálásán japán nyelven.
A chatbot udvariasan megkérdezte, hogy melyik nap veszítettem el a tárgyat amit keresek, a valószínűsíthető időpontot, helyszínt (állomáson, vagy a vonatkocsiban), majd a tárgy leírását, ahova fényképet és rövid leírást is fel lehetett tölteni.
Sok reményt nem fűztem ahhoz, hogy egy töltő előkerüljön, de meglepetésemre másnap reggel kaptam egy értesítőt, amiben az állt, hogy bekerült a rendszerbe az általam keresett töltőhöz „nagyon hasonló” tárgy, amit jelenleg XY állomáson őriznek. Két opció közül választhattam: átvehető személyesen, vagy kérhető postai utánvéttel történő postázása is. Mivel az állomás meglehetősen messze volt, a postázást választottam. Emailben kaptam egy regisztrációs számot, és egy arra vonatkozó utasítást, hogy a legközelebbi állomáson igazoljam magam.
A közeli állomáson egy fényképes igazolvány felmutatása után csak a címemre és a telefonszámomra volt szükség, illetve ismételten rákérdeztek egy-két apróságra a töltő kinézetével kapcsolatban. Ezután pár perc alatt végeztünk a papírmunkával.
Másnap reggel, nem egészen másfél nappal azután, hogy elveszítettem, meg is hozta a postás a töltőt. Úgy tűnik egyelőre még nincsen angol nyelvű verziója az applikációnak, de ajánlom mindenkinek, aki Japánban jár és esetleg elveszít valamit, kérdezzen utána a legközelebbi állomáson, jó eséllyel elő fog kerülni.
Forrás: https://tetsudo-ch.com/4911267.html
