Az elmúlt félév tapasztalatait osztom meg ebben blogbejegyzésben. Októberben költöztem ki Japánba. Otthon rendszeresen jártam edzeni, s ezt a jó szokást itt is meg akartam őrizni. Az interneten utánanéztem a környéken lévő edzőteremnek. Azt már előre tudtam, hogy átszámítva 20000 Ft a havi tagsági díj. Kicsit sokallottam, azonban Tokióban ez a legolcsóbb. (Viszonyításképpen egy havi Crossfitt bérlet Tokió egyik népszerű helyén 90000 Ft-ba kerül.)
Megközelíthetőség
A háromszintes épület 5 percre található a vonatállomástól. Az én szállásomtól 4 perc séta. Az épületben egy gyógyszertár is található. Saját őrzött parkolója van, amihez egy saját „forgalomirányító” alkalmazottat is kapunk. Így a ki- és behajtással semmi probléma nem lehet. Mozgássérült parkoló illetve kerékpár parkoló is van.
Regisztráció
Magyarországon sok edzőteremben megfordultam. Több helyen vettem bérletet is. Ez általában az adott összeg kifizetésében majd egy kártya átvételében merült ki. Másfél éve funkcionális edzésre járok. Ott sokkal komolyabban álltak a dolgokhoz. Pl.: személyes elbeszélgetés a jövőbeni edzővel, állapotfelmérés. Ezek után biztos voltam benne, hogy Japán semmi újat nem tud nekem mutatni…
Hát tévedtem. Kiderült, hogy ez nem is egy edzőterem, hanem egy zárt közösség. Meg kell dolgozni, hogy az ember ide tartozhasson. Ez egyfajta kiváltság. Enyhén fogalmazva is diszkriminatív a bejutás. Csak japánul beszélő embereket vesznek fel. Ezt azzal indokolták, ha megsérül valaki, akkor a staff nem tudna velük kommunikálni. (Itt is látszódik, hogy az angol nyelv ismerete nem elég Japánban. Nemhogy az üzleti élethez kevés, de a hétköznapokban sem boldogul az ember japán nyelvtudás nélkül.)
Négyen akartunk beiratkozni, ezt az akadályt ketten ugrottuk meg. A következő elvárás, hogy japán bankszámlával kell rendelkezni. Szerencsére megengedték, hogy regisztráljak bankszámla nélkül, azonban egy hét türelmi időt kaptam. Boldogan ültem le, hogy túl legyünk a papírmunkán. Egy halom papíron kellett átrágni magamat. Egészségügyi állapotról kellett nyilatkozni, kontaktot vész esetére megadni. A többoldalas házirendet el kellett fogadni, illetve meghallgatni. Végezetül pedig a saját pecsétemmel (Hanko 判子) kellett volna ellátni. Ezzel nem rendelkeztem, így megelégedtek egy ujjlenyomattal.
Otthon egy útlevelet egyszerűbb igényelni, mint Japánban egy klubtagságot… Befejezésképpen egy fél kilós csomagot kaptam a szabályzattal, tudnivalókkal és egy izomlazító géllel. Illetve az alábbi dizájnos kártyával lettem gazdagabb. (Csak ezzel lehet nyitni-zárni a szekrényeket az öltözőben.)
A bankszámlanyitásról egyik kolléganőm hosszabban írt ebben a cikkében. Nekem a harmadik bankban sikerült csak számlát nyitnom, amit egy áramszünet is érdekesebbé tett.
Felszereltség
Nézzük mit is kap az ember fia a havi 20000 forintért. (Otthon általában egy gépekkel felszerelt ablaktalan terem, szűk zuhanyzó, esetleg egy pici infraszauna.)
Kényelmes esernyőtartó
A bejáratnál esernyőtartót találhatunk. Itt az összecsukott esernyő lecsöpög, amíg befejezzük az edzést. Egyesével zárhatóak a tartók, így nem tudja más elvinni a miénket. Nem mintha ilyen Japánban előfordulhatna. Egy tv fogad minket, ami az épület havi áramfogyasztását, látogatószámát és minden más érdekes információt mutat grafikonon.
Információs pult
Az első emeleten van az információs pult. Több automatikus leolvasó van elhelyezve, így mindenki maga tud becsekkolni. Nem kell várni senkire. A pultnál azonban mindig két asszisztens van, akik bármiben segítenek.
Masszázsfotelek
Ezen a szinten található a masszázs szoba. Igen jól olvasták, egy kis elszeparált szobában 8 db óriás masszázsfotel van, amit bármikor lehet használni. A bejáratnál egy „white board”-ra kell felírni, hogy meddig használjuk a számozott fotelek egyikét, a maximum 30 percből. Így a szobába be se kell menni, hogy lássuk, hogy van-e üres fotel, vagy mikor fog felszabadulni egy. Nem kell mindenkit egyesével felébreszteni és megkérdezni, hogy „bocsi… de én is használnám a fotelt… mikor fejezed be?” Mennyivel kényelmesebb és barátibb megoldás.
Fűthető stúdiótermek
Ezen a szinten található két stúdióterem, amiből az egyik fűthető. Itt tartanak az alkalmazottak különböző órákat. Zumba, aerobic, izomerősítő, alakformáló és nagyon sok más témából lehet választani. Ami meglepő, hogy ezek mind INGYENESEK. Azaz benne vannak a havi tagsági díjban. Érkezési sorrendben telik meg a terem.
Uszoda
Ugyanitt található a 8-sávos úszómedence. Itt még nem voltam, csak kívülről láttam. Japán alapossággal az is meg van szabva, hogy melyik sávban melyik irányba lehet úszni. Van, amelyik csak „egyirányú”.
Pihenő, italautomaták
Van egy várakozó rész, ahol a stúdióterembe be is látunk. Itt tudunk pihenni az edzés előtt vagy után. Az automatában vásárolt italt tudjuk meginni, nyugodtan. Vagy csak a kihelyezett, friss, fitnesszel, testépítéssel foglalkozó újságokat olvasgatni.
Edzőterem
A harmadik szinten található az edzőterem. Ez nagyjából ugyanúgy néz ki, mint otthon. Annyi különbséggel, hogy egy vagy két edző mindig a teremben van és figyelnek a vendégekre. Mindenkit hangos „isten hozott” felkiáltással fogadnak. A távozóknak pedig „jó pihenést” kívánnak. Tőlük lehet felvilágosítást kérni a gépek használatáról vagy bármi másról. Meglepően készségesen segítenek. Nincs olyan érzése a vendégnek, hogy kioktatják. Amikor nincs dolguk, akkor a gépeket tisztítják vagy „szösztelenítővel” takarítják a padlót. És ezt szó szerint értem. Az alábbi képen is látható, hogy a sarokban lévő szöszöket szedik össze.
Futógépek sorakoznak a tágas ablakok előtt, ahol rálátunk a városra. Kérhetünk – minden használat után lefertőtlenített – fülhallgatót, hogy a futógépen nézhessük a televíziót vagy csak zenét hallgassunk. Az összes gép előtt a masszázsfotelnél megismert tábla vár minket. Itt meg van adva, hogy mennyi ideig használhatjuk az adott gépet, hogy más is sorra tudjon következni. Itt tudjuk beírni, hogy percre pontosan mikor végzünk, illetve a gépre váró vendég tudja előjegyezni magát. A gépek azonosításában még fényképek is segítenek.
Az összes gépre egy kis törölköző van felakasztva. Ezzel kell használat után áttörölni, illetve fertőtlenítővel lefújni. Nem is beszélve az ivókútról. Nem kell kimenni az öltözőbe inni, hanem a teremben lehet oltani a szomjunkat.
Fő a biztonság elvet követve a teremben semmit sem lehet odébb vinni, „másképp használni”. A súlyzókat az arra kijelölt 1m2-es helyen lehet csak használni. Amíg például otthon Magyarországon az edzőm minden alkalommal azt nézi, hogy hány kilót tudok magamra akasztani a húzódzkodáshoz, tolódzkodáshoz. Itt az első alkalommal csillogó szemekkel kérdeztem rá erre az edzőknél. Az értetlen arckifejezés és a szemöldökráncolás jelezte, hogy ilyen kérdéssel még nem találkoztak. Rövid gondolkodás után a tiltott gyakorlatok közé sorolták ezeket.
A japán társadalom egyre inkább elöregedőben van. A vendégek nagy része középkorú vagy nyugdíjas korú. Esetleg egy-két iskolás is megfordul itt. Így az idősebb közönség miatt felhasználóbiztos szabályokat alakítottak ki. Így nem is mennek oda senkihez kijavítani, kioktatni. Ez Japánban nagyon nagy sértésnek számítana. (Gondoljunk bele, hogy a 20 éves fiatal edző az idős cégvezetőt akarná kioktatni, hogy nem úgy kell ezt csinálni, ahogy ő gondolja. Ez arcvesztéssel járna, s a vendég többet nem jönne le a terembe.) Ezt megelőzendően komoly szabályokat hoztak, illetve lehet tőlük kérdezni bármikor.
Öltöző
A szekrények könnyen zárhatóak kulccsal, amit egy karkötőbe lehet belecsúsztatni, ami vízálló, így a kulccsal a karunkon tudunk edzeni, zuhanyozni. Nincs többé elhagyott kulcs!
Az ingeknek, kabátoknak egy közös akasztó van kialakítva, fogasokkal. Az összes fogashoz egy rövid drótkötél tartozik, amivel le tudjuk zárni a ruhánkat. Japánban fő a biztonság. Mindenki szabálykövető, azonban a félreértések esélyét is kizárják.
Az egyik sarokban tükrök és mosdók vannak elhelyezve. Széken ülve tudjuk megszárítani a hajunkat. Majd egy elektronikus mérlegen megmérni a súlyunkat, illetve a kihelyezett vérnyomásmérőt is használhatjuk. Szintén italautomaták vannak elhelyezve, aminél a tagsági kártyánkkal tudunk fizetni, ha nincs nálunk készpénz. Illetve egy szolárium is van.
Fürdő
A fürdő egy külön fejezetet érdemel. A japánok nagyon háklisak a higiéniára. A fürdőkben is az alábbi kép fogad minket a zuhanyzót keresve.
Kis székeken ülve tudjuk megmosni a testünket. Ingyenes sampon és tusfürdő van kihelyezve minden csaphoz. A kis lavórral nyakon tudjuk magunkat önteni forró vízzel.
42 fokos forró fürdő vár minket a zuhanyzás után. Ezt napjában többször ellenőrzik, ph szintet mérnek. A víz laboratóriumi vizsgálata az öltözőben van kifüggesztve. Így nyugodtan tud mindenki elnyúlni a forró vízben. Kinti és benti medence is van. Ezekbe már meztelenül, tiszta testtel lehet csobbanni. A téli havazásban nagyon hangulatos tud lenni a kinti medence. Melegebb, mint az otthoni gyógyfürdők, így 10 perc után már nem kellemes.
A legnagyobb meglepetést az orosz szauna okozta. Japánban minden kicsi, azonban a szauna 12 fős. Meglepő módon egy televízió is helyett kapott benne. Minden edzés után itt szoktam 10-12 percet eltölteni. A japán nyelvű műsor nyelvgyakorlásnak is minősül, illetve jól esik az edzés után a forró szauna. A hideg merülő medencét már kevesebb lelkesedéssel szoktam igénybe venni.
Aki volt már Magyarországon egy átlagos edzőteremben, az érzi a különbséget. Egy kemény edzés után forró fürdőben ülve a teliholdat nézni az égen tökéletes befejezése a napnak.
A fotók egy részét én készítettem, a többi az edzőterem honlapjáról származik.
