Akik jártak már Japánban, egész biztosan beleütköztek az ún. convenience store-okba, amelyet a japánok is ezzel az angol névvel illetnek, de még gyakrabban rövidítve és japános kiejtéssel így emlegetik: konbini.
Az első ilyen boltok 1927-ben az Egyesült Államokban jelentek meg. A legtöbben talán a 7 Eleven láncot ismerik, amely arról kapta a nevét, hogy eredetileg reggel 7-től este 11-ig tartott nyitva. A japánok – hasonlóan más, külföldről átvett megoldásokhoz – ezt is tökéletesítették, mai szóval élve „kimaxolták”. Japánban a konbinik éjjel-nappal nyitva tartanak – természetesen vasárnap is -, és nemcsak élelmiszert és tisztálkodási cikkeket lehet vásárolni, hanem fel lehet adni a közüzemi számlákat, postai csomagokat, ki lehet printelni bizonyos formátumú dokumentumokat. Fel lehet venni a bolt hátsó sarkában álló bankautomatából a szükséges összeget, újságokat, dohányárut is lehet vásárolni, van ahol mellékhelyiség is található. A kínálatban szerepelnek nagyon egyszerű meleg ételek – pl. virsli – is, ideálisak egy gyors és olcsó ebédhez – még ha nem is nyújtanak kulináris élvezetet.
A japán nagyvárosok forgalmasabb részein kb. 200 méterenként található egy konbini. Ez hihetetlen kényelmet és biztonságérzetet ad az embernek, hiszen bárhol, bármikor hozzá tud jutni a legalapvetőbb termékekhez és szolgáltatásokhoz – egy helyen. Kétségtelen, hogy a fogyasztói társadalom kis szentélyeinek is nevezhetők ezek a boltok, ugyanakkor nem öncélúak, sőt nagyon praktikusak, „életet menthetnek”. A konbini nagyon kényelmes a hétköznapi rohanásban, hiszen a legtöbb helyen „jön szembe” belőle. A gyerekek számára is könnyen elérhető, hiszen a lakóövezetekben is viszonylag sűrűn lehet találkozni velük, nem kell messzire kóborolni egy szelet csokiért. Az idősek számára is rövid sétával elérhetők a konbinik, nem kell sem gyalog sem autóval kilométereket közlekedni. Kétségtelen, hogy a konbini nem az autós hétvégi bevásárlások ritmusában élő családok bevásárlóhelye, hiszen viszonylag kis kiszerelésű termékek kaphatóak, kis választékban, és a legtöbbször nincs hely parkolni sem.
Az első japán konbininak nevezhető üzlet 1969-ben jelent meg a szigetországban, majd a 70-es évek közepén a nagy japán kereskedőházak és áruházláncok külön kiépítették konbini hálózataikat, kb. 15 lánc – köztük a Lawson, a 7 Eleven, a Family Mart - versenyez egymással, egyenként több ezer üzlettel. Ádáz küzdelem zajlik: az olyan egységeket kíméletlenül bezárják, ahol nem elég gyors az árucikkek fogyása, nem termelnek elegendő profitot. A kezdeti időszakban volt olyan konbini lánc, amelyet amerikai tanácsadók segítségével alakítottak ki, de mára a láncok túlnyomórészt japán tulajdonban vannak. A konbinik talán kicsit pótolják a rengeteg kis sarki vegyesboltot, amelyek egykoron Japán kiskereskedelmét meghatározták, de ezt – japán szokás szerint – modernizált formában teszik.
Felhasznált forrás:
http://m.homemate-navi.com/useful/11554_shopp_002/03.asp?_x=
A fotók forrásai:
http://www.kanpai-japan.com; http://www.japanprobe.com
