A Furusato Nouzei rendszere 2008-ban jött létre, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a Japánban adózó embereknek, hogy a szülővárosuknak, vagy az általuk támogatni kívánt önkormányzatoknak adományozzák az adójuk egy részét.
A kétezres évek közepén már probléma volt a vidéki városok elnéptelenedése, a fiatalok Tokióba, Oszakába és egyéb nagyvárosokba költöztek, így a különböző önkormányzatok költségvetései között óriási különbség jött létre. Erre reagálva jelent meg egy cikk 2006-ban a Nihon Keizai Shimbun egy esti számában, a vidéki önkormányzatok támogatásával kapcsolatban. A cikkben szereplő ötleteket néhány politikus eléggé érdekes tartotta ahhoz, hogy vitát kezdeményezzenek a témával kapcsolatban és ugyanazon év októberében Nishikawa Kazumi, Fukui prefektúra polgármestere benyújtott egy javaslatot a szülővárosnak való adományozás esetén történő adócsökkentésről.
Sportolók és egyéb közismert személyiségek régóta szerették volna hasonló módon támogatni a szülővárosukat, így sokan a kezdeményezés mögé álltak. A rendszer több módosításon is átesett az évek során, népszerűsége 2015-ben növekedett, miután az adományozás módja és annak bevallása nagy mértékben leegyszerűsödött. Az érthetőség kedvéért a hivatalos weboldalon még manga formájában is olvasható.
Természetesen Japánban semmi sem úgy működik, ahogy azt várnánk. Külön blogbejegyzést érdemelne talán, hogy miért nem működik jól általában az adományozás rendszere, de az egyik fontos tényezőként említhető, az a japán szokás, hogy a pénzajándékot viszonozni kell. Legyen az esküvőkor, kisgyermek születésekor, vagy családtag temetésén kapott “ajándék” (ami mindhárom esetben szokás szerint készpénz, aminek megfelelő összege szabályozva van), illik és elvárt azt körülbelül a kapott összeg 50-100%-a közötti értékben tárgyajándékkal viszonozni.
A Furusato Nouzei esetében ez azt jelenti, hogy míg az önkormányzatok kötelességüknek érzik, hogy az adóból adományként kapott összeg egy részét visszaajándékozzák az adományozónak, addig az adományozók nagy része is elvárja ezt. Természetesen önkormányzati szinten az utólagos vissza-ajándékozás a gyakorlatban nem kivitelezhető, így nagy vonalakban ismertetve a következő megoldás született:
- A Japánban adózó ember egy táblázat segítségével kiszámolja, hogy adójának mekkora részét fordíthatja adományozásra. Ez az éves kereset függvényében körülbelül 0.8-4% közötti összeg, egy átlagos jövedelemmel rendelkező 30-as éveiben járó egyedülálló ember esetében ez 30-40 ezer yen, azaz körülbelül 70-100 ezer forintot jelent és maximum 5 önkormányzatnál lehet belőle vásárolni.
- Az év utolsó hónapjaiban 1300-nál több önkormányzat által kínált, összesen több mint 160 ezer termék (amit „orei no shina”-nak vagyis hála-ajándéknak hívnak) közül a fenti összegben bevásárol (például erre a célra létrehozott Furusato Nouzei webáruházban) és kifizeti azt. Ez a vásárlás számít adományozásnak.
- A megrendelt termékek egy éven belül postázásra kerülnek az adott önkormányzat által. (Például időszaki gyümölcsök esetén szüretelés után.)
- Az adózó az önkormányzatoktól kapott papíron bejelenti az „adományozást” az állam felé, majd ennek az összegével csökkentett jövedelem és helyi adót kell csak év végén kifizetnie.
A folyamat egyszerűsített formában a következő videón is megtekinthető:
By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more
Én tavaly jártam alaposabban utána a feltételeknek és a feleségemmel ketten összesen 9 önkormányzatnak „adományoztunk” a következő termékeket megrendelve: 2 kg zuwai-gani rák, egy kisebb sajttorta, egy közepes méretű édesburgonya torta, 1 kg marha hús, 1 kg cseresznye, 1 kg eper, 1 kg füge, 1 kg őszibarack, fél kg házi készítésű sajt, 3 kg rizs. A rák egy héten belül megérkezett, legutoljára pedig a fügét kaptuk meg, 9 hónappal később.
Természetesen a japán köztudatban, a Furusato Nouzei rendszere leginkább azt jelenti, hogy „ingyen” lehet mindenféle dologhoz hozzájutni. A legtöbben nem az eredeti célnak megfelelően, támogatni kívánt önkormányzatnak adományoznak, hanem a számukra szimpatikus termékek közül válogatnak. Emiatt és a rendszer egyéb hiányosságai miatt sajnos ismételten aránytalanság alakult ki: például a nevezetes helyi élelmiszereket vagy mikrohullámú sütőt és egyéb elektronikus termékeket ajánló önkormányzatok nagy „adományt” kapnak, míg a helyi kézműves termékeket és egyéb kevésbé népszerű dolgokat ajánló önkormányzatok keveset.
Ráadásul a más önkormányzatnak küldött adományok azt is jelentik, hogy a lakóhely szerinti önkormányzat elesik ugyanettől az adóbevételtől.
Hogy a két szélsőséget tekintsük, a tavalyi évben Saga prefektúra önkormányzatai összesítve 30 milliárd jen többlet adóbevételre tettek szert, míg a sok más helyre adományozó lakossal rendelkező Tokió önkormányzatai több mint 60 milliárd yen veszteséget könyvelhettek el a rendszer következményeként és több önkormányzat komoly bajba is került.
A rendszernek emiatt természetesen több kritikusa is van, így nem tudni, hogy meddig működtetik még, de az átlag japán adózónak egyelőre érdemes igénybe vennie.
Források:
https://www.furusato-tax.jp/
https://seniorguide.jp/article/1135357.html
