A vendégeket szórakoztató, gondos, hosszas nevelésben, kiképzésben részesült, számos művészeti ágat magas szinten űző, művelt, ugyanakkor könnyeden társalgó japán hölgyek, azaz a gésák a japán hagyományok világszerte egyik legismertebb, bár még mindig gyakran félreértett részét képezik.
Egy gyors internetes keresés is tucatnyi magyarul megjelent könyvet dob fel, ami a gésákkal foglalkozik. Non-profit tevékenységünk egyik emlékezetes sikere volt az egyik (talán a legjobb) ilyen könyv írója-fotósa, Ajhara Kjóko (Kyoko Aihara) budapesti kiállításának, előadásának megszervezése néhány évvel ezelőtt.
A sors úgy hozta, hogy ismét elénk került a téma. Egyik japán tanácsadónk jelezte egy-két hete, hogy négy japán gésa (közülük egy, Szajuki, az első külföldi – ausztrál származású - gésa) Prágában is fellép, s Prága után, római fellépésük előtt lehetősége lenne Budapestre hozni őket.
Kicsit elgondolkodtam a dolgon, mert a japánok is valahogy úgy lehetnek a gésákkal, mint mi a puszta-csikós-paprikás imázsunkkal: jó-jó, de azért jó lenne, ha nem csak ez jutna egy külföldi eszébe rólunk, vagy a gésák a japánokról. Ugyanakkor mindeddig csak a hírük került erre, igazi gésákkal való találkozás, egy gésák körében eltöltött vacsora élményével csak a nagyon szerencsések dicsekedhetnek, nem utolsósorban a nagyon-nagyon borsos díjaik miatt.
Cégem egy ilyen témában persze csak a közvetítő-segítő szerepet tudja magára vállalni, valódi szponzort kellett tehát keresni. Így találtam rá a Sushi Sei Étteremre, s annak vezetőjére, Héder Irmára, akinek megtetszett egy gésás vacsoraest rendezésének gondolata.
„Igazi gésák először Budapesten!” – blikkfangos cím, vonzhatja a közönséget. A Sushi Sei lesz tehát a helyszíne a gésák első és egyelőre egyetlen budapesti szereplésének.
S hogy került egy ausztrál ifjú nő a gésák soraiba? Szajuki (Fiona Graham) egy oxfordi MBA után társadalmi antropológiát kezdett tanulni, s ez irányú kutatási témája keretében kezdte a tokiói Aszakusza negyed gésáinak életét tanulmányozni. A tanulmányok során megismert életforma azonban vonzóbbnak bizonyult a vártnál: egy évig tanult gésának, majd 2007. december 19-én debütált először hivatalosan – külföldiként először – mint gésa.
Nem hagyta abba tudományos tevékenységét sem: a rangos Keio Egyetemen, Tokióban tart előadásokat a gésákról és a hagyományos japán kultúráról. Számos könyvet írt, s többek között a BBC, az NHK, a National Geographic Channel számára készített filmeken is dolgozott. Nagyon aktív a hagyományos japán kultúra, s azon belül a gésa tradíciók külföldi megismertetésében is: néhány japán gésa társával együtt évente számos külföldi szereplést vállal.
Megtanult játszani a háromhúros japán pengető hangszeren, a samiszen-en, japán éneklésből is folytatott tanulmányokat, de különösen az egyik japán furulya-fajta, a jokobue játékban kiváló.
Annak, aki nem jutna el a Sushi Sei-be, s így nem láthatja, hallhatja a japán gésákat élőben, ajánlom Szajuki honlapját, az ott elérhető videókat: http://www.sayuki.net
