Múlt vasárnap délután egy spontán ötlettől vezérelve a Gellért-hegyen sétáltunk. A hegy nyugati oldalán, a víztározó tetején bukkantunk rá a Filozófiai kertre, amelynek kapujában sziklába vésett üzenet hirdeti, hogy az ott található szoborcsoportot „Egymás jobb megértésért” készítette Wagner Nándor – Japánban!

Mint megtudtam, Wagner Nándor (1922-1997) szobrászművész Nagyváradon született, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd az 1956-os forradalmat követően először Svédországban, majd 1967-ben Japánban telepedett le. A hatvanas években új technológiát kísérletezett ki a hőhatásból eredő alakváltozások ellen és elsősorban közterületi szobrokat és szökőkutakat alkotott rozsdamentes acélból. 1969-ben elnyerte a Narita nemzetközi repülőtér pályázatát az utazók védőszentjét középpontba állító szökőkútjával és ezzel megalapozta a hírnevét Japánban.

Wagner Nándor feleségével, Chiyo Akiyama képzőművésszel a kerámiaművészetéről nevezetes Mashiko városában élt. Létrehozta a Tao Intézetet, ahol hátrányos helyzetű tehetséges fiatalokat tanított, valamint a művészetek szellemi összefüggéseit kutatta. Az foglalkoztatta, hogy mi a közös a világ kultúráiban és vallásaiban. Hosszú évek tanulmányai és munkája után készült el a Filozófiai kert, amelynek egy példányát élete vége felé Magyarországnak ajándékozta (1-1 példány található Tokióban és New Yorkban is).

A Filozófiai kert egy bronzból és gránitból készült kompozíció, amely a világvallások alapítóit és meghatározó alakjait ábrázolja. Ábrahám, Ehnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-ce körbe állnak egy fényes gömböt, amely a közös eredetet, a közös isteni lényeget – hívják akár Istennek, Kamisama-nak vagy Allahnak – szimbolizálja.

A kertbe lépve először az imára boruló Ábrahámot látjuk, aki Krisztus előtt 2000 évvel született és akire ősatyaként tekint a judaizmus, a kereszténység, az iszlám és több kis egyház. Ezért ő a szoborcsoport része és nem Mózes – akinek a tízparancsolatot köszönhetjük – vagy Mohamed – aki egy már létező ősvallásnak adott formát és kereteket.

Ábrahám mellett balra áll Ehnaton, aki időszámításunk előtt 1353 és 1336 között uralkodott Egyiptomban. Ehnaton nevéhez egy átfogó vallási-kulturális reform fűződik, amely során bevezetésre került Aton, a Napisten dicsőítésének kultusza és ezáltal az egyistenhit.

A következő szobor Jézus Krisztust, a kereszténység központi alakját, a megtestesült istent, a Szentháromság tagját ábrázolja. Jézus élete és erkölcsi tanításai új távlatokat nyitottak az emberiség szellemi fejlődésében. A keresztény világ Jézus születését karácsonykor, feltámadását húsvétkor ünnepli. Születési évétől számítjuk az időszámítást.

Tovább haladva Buddha szobra következik. Gautama Sziddhárta i.e. 563 és i.e. 483 között élt és tanított a mai India területén. A „buddha” szó szerinti jelentése: „megvilágosodott” és Sziddhárta saját „ébredés” élményére utal. Az igazság keresésének szentelte az életét. Azt hirdette, hogy meg kell találni a középutat az érzéki örömök és az aszkézis között.

A kör Lao-ce szobrával zárul. A kínai filozófusnak, aki az időszámításunk előtti 6. században élt, legfontosabb műve Az Út és az Erény könyve (Tao Te King), amelyben tanításait összegezte. A tao számára az a forrás, amelyből minden jelenség származik és etikai, életviteli normákat is ad az embereknek.

A csoport jobb oldalán, kissé távolabb, de geometriailag a körhöz kapcsolódva áll Mahatma Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc szobra. Mindhárman különböző korban éltek, más-más kultúrában, de olyan személyek, akik elérték a szellemi megvilágosodást. Vallásuk erkölcsi normáit betartották, másokat tanítottak és példaképpé váltak.

Mahátma Gandhi (1869-1948) spirituális vezető, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja volt. Híveitől kapta a „Mahátma” nevet, melynek jelentése „Nagy Lélek”. Azt képviselte, hogy az erőszakot béketűréssel, a gyűlöletet pedig szeretettel lehet legyőzni.

Bódhidharma (470-534) indiai származású buddhista szerzetes volt, aki Kínába is eljuttatta a buddhizmus meditációs iskoláját, amit ott csan-nak neveztek. Bódhidharma azt hirdette, hogy a valódi erény nem anyagi, hanem spirituális természetű. Tanítása Japánba is átterjedt, ahol zen-nek nevezték el. A zen pedig a mai napig jelentős hatást gyakorol a japán gondolkodásra és művészetre. A teaszertartás, az ikebana, a japán kertek elrendezése mind a gondok súlya alóli kikapcsolódást és a belső béke elérését célozza meg.

Assisi Szent Ferenc (1182-1226) a ferences rend megalapítója, Olaszország, a kereskedők, az állatok és a természet védőszentje. Gazdag kereskedőcsaládba született, de rádöbbent, hogy Istenhez és a krisztusi tanításhoz csak az egyszerűségen, a szegénységen és a természet szépségein keresztül vezet az út. Életét eszerint élte, önzetlenül szolgálva másokat.

Wagner Nándor alkotásának felavatására 2001. október 18-án került sor, négy évvel a szobrász halála után. A művész azt az üzenetet szánta a magyaroknak, hogy összekötő pont vagyunk kelet és nyugat között, mint a szoborcsoport közepén található fényes gömb.

 

Megjegyzés: A köztudatban Filozófusok kertje néven ismert szoborcsoport hivatalos neve helyesen Filozófiai kert.

 

Források: 

http://www.wagnernandor.com/

http://epa.oszk.hu/02900/02952/00052/pdf/EPA02952_orszagepito_2001_4_20-25.pdf

http://makoveczbenjamin.hu/MagazineDesigns/PDF/O2002-02WN.pdf

Fotók:

https://funiq.hu/

Borítókép:

Juhász Norbert - We Love Budapest