Mi az EPA?

Az Európai Unió és Japán közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodás (angol nevén EU – Japan Economic Partnership Agreement, a továbbiakban EPA) 2019. február 1-jén lépett hatályba. A megállapodás részletes szabályozásokat tartalmaz a vámtételek és egyes nem vámjellegű akadályok azonnali vagy fokozatos felszámolásáról.

Az EPA aláírása.
A partnerség megkötése

Mivel az ipari termékek jelentős része már korábban is vámmentesen, kedvező szabályozással áramlott Japán és az EU tagországai között, a komolyabb változások valójában elsősorban az agrártermékeket érintették.

Ebben a bejegyzésemben a magyar agárszektor szempontjából legfontosabb változásokat, hatásokat szeretném összefoglalni.

Milyen hatásokat gyakorolt a magyar agrárexportra?

Amellett, hogy számos élelmiszer és ital vámtarifája az EPA életbe lépésével nullára csökkent (például egyes fagyasztott zöldségek, sajtok és a bor esetében) vagy egyszeri jelentős vámcsökkentést élvezett (pl. marhahús), az élelmiszerek egy másik széles körénél megkezdődött az évenkénti fokozatos vámcsökkentés, amely nagy átlagban körülbelül 10 évig tart. Így végül is a legtöbb termék esetében 2029-től nulla lesz a vámtétel.

A magyar exporttermékek közül a baromfihús és a méz a legfontosabb nyertese ennek a folyamatnak. A nyers sertéshús esetében továbbra is érvényben marad a bonyolult minimum ár előírás, és adott esetben a mennyiségi importkorlátozás is a japán oldal részéről. A mennyiségi korlátozások egy kisebb része érvényben marad a tejipari termékekre is.

A földrajzi jelzés (GI) a prémium élelmiszerek marketingjének fontos eszköze. Az EU földrajzi jelzéseit Japánban az EPA életbe lépésével automatikusan elfogadják, nincs szükség további adminisztratív eljárásra. A magyar szalámi, szárazkolbász, pálinka élvezheti e változás kedvező hatásait.

Az EPA a Japánba exportált termékek import engedélyezési eljárásainak megkönnyítésére is tartalmaz intézkedéseket. Talán a legfontosabb, hogy Japán és az EU egészségügyi és növény-egészségügyi bizonyítványait egységesítik, a feleknek pedig biztosítaniuk kell, hogy a rendkívüli intézkedéseket tudományos bizonyítékok nélkül nem tartanak fenn. Ugyanakkor nincs lazítás a hormonkezelt és GMO-s termékek szabályozásában.

Az ördög a részletekben van

A fentiekkel együtt származási szabályok is változtak. A tengeri áruk esetében az EU-s származás igazolása már kevésbé bonyolult, mert azt a gyártó egyetlen mondattal igazolni tudja a számlán, ha rendelkezik úgynevezett REX-számmal. Ugyanakkor a COVID-19 és az Európában egyre gyakoribb madárinfluenza járványok miatt 2021 tavasza óta a japán hatóságok egyes esetekben részletesebb, megyékre lebontott gyártási idő listát kérnek kiviteli okmányként. Így különleges körülmények között az eljárások részben  szigorúbbá válhatnak, mint az EPA előtt. Az ilyen furcsa ellentmondások szükségessé tették a párbeszéd kereteinek felállítását az EPA hatálybalépése után a folyamatos kommunikáció, valamint a szabályozási kiskapuk és a rossz gyakorlatok feltárása és módosítása érdekében. Ez a párbeszéd több esetben az eljárások egyszerűsítését eredményezte. A vállalatok számára egy forródrótot is létrehoztak, ahol észrevételeket tehetnek fel, kérdezhetnek.

A madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és a COVID-19 járvány kapcsán a fenti tényezők miatt az EPA pozitív hatása még nem igazán érezhető a magyar exportban. A japán importőrök azonban számolnak a fokozatos vámleépítés pozitív hatásával, élénkül érdeklődésük a magyar és általánosságban az EU-ból származó élelmiszerek, italok iránt. A COVID-19 miatt felértékelődött azoknak a termékeknek a jelentősége, amelyeket nemcsak az éttermi és szálloda szektorban lehet értékesíteni, hanem kiskereskedelmi láncokban is.

Konklúzió

Az EPA elsősorban lehetőségeket ad, de ezeket országimázsunk erősítésével, a termékek marketingjének, csomagolásának fejlesztésével lehet igazán kihasználni. A nagy mennyiségben is gyakorlatilag hibátlan minőséget megkövetelő japán vevőket elsősorban a gyártási fegyelmet, a gépesítést is fejleszteni tudó cégek tudják meggyőzni és megtartani.

 

Források

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:EU-Japan_EPA_Signing_(7).jpg