A világkereskedelem több mint harmadát fedi az a szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet a héten kötött Japán és az Európai Unió (EU). Brüsszel számára a kútba esett Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodást, míg Japánnak a szintén meghiúsult csendes-óceáni megállapodást pótolja a mostani – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Nem fukarkodtak a nagy szavakkal az EU és Japán által kötött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodások aláírása után az uniós vezetők. A japán miniszterelnök, Abe Sinzó arról beszélt, hogy manapság egyre nagyobb aggodalom övezi a növekvő globális protekcionizmust, ennek ismeretében rendkívüli jelentősége van annak, hogy Japán és az EU üzenetet küld a világnak a szabad és tisztességes kereskedelem fontosságáról – részletezték a Kossuth Rádió műsorában.
Az 500 milliós lélekszámú EU és a több mint 100 milliós Japán együtt a világ bruttó nemzeti termékének csaknem egyharmadát állítja elő. Kettejük kereskedelme, az export és import együttesen évi 137 milliárd euró. Ezt eddig egymilliárd eurónyi vám terhelte, azonban ennek 95 százaléka megszűnik, ha az egyezmény hatályba lép, és idővel 99 százalékra nőhet a vámmentes kereskedelem.
Jean-Claude Juncker szerint az eltörölt vámok összege még is így is olyan magas, hogy a felszabaduló pénzből az exportőrök szerint automatikusan 14 ezer munkahelyet teremtenek majd Európában.
Üzenet a Fehér háznak
„A most aláírt egyezmény túlmutat a mi határainkon. Együtt, csöndesen kifejezzük egyet nem értésünket, és véleményt nyilvánítunk a szabadkereskedelem jövője mellett. Azt mutatjuk meg, hogy erősebbek vagyunk, és jobb életet élhetünk, ha együtt dolgozunk” – fejtette ki az Európai Bizottság elnöke.
Ezzel Juncker egyértelműen a Fehér háznak üzent, hiszen Donald Trump hivatalba lépése után első intézkedései közé tartozott, hogy leállította az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi egyezmény előkészítő munkálatait és az EU magas kereskedelmi többlete miatt vámok bevezetéséről döntött számos európai exportcikkre. Az intézkedések szinte már kereskedelmi háborút vetítettek előre a világgazdaság két legerősebb szereplői között.
Az európai politikusok úgy látják: példát mutattak Amerikának
Az új amerikai adminisztráció – az európaival egyidőben – a Japánnal zajló szabadkereskedelmi tárgyalásoknak is véget vetett. Ezért beszéltek az aláírás után szuperlatívuszokban a résztvevő politikusok, mert úgy gondolták, hogy példát mutattak Amerikának.
Az Egyesült Államok ugyanis sutba dobta a szabadkereskedelmet és vámot vetett ki az európai termékekre, mert magas a hiány. Megtehette volna ugyanezt Európa is Japánnal, mert negatív a kereskedelmi mérlege, Brüsszel mégsem a vámokhoz nyúlt, hanem a meglevő kereskedelmi akadályok lebontásával azt reméli, hogy a kétoldalú árucsere-forgalom kiegyenlítődhet.
Donald Tusk a megállapodás aláírása után úgy fogalmazott: az eddigi legnagyobb kétoldalú kereskedelmi megállapodást írták alá.
„Óriási stratégiai jelentősége van ennek a lépésnek a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzésének érdekében, olyankor, amikor egyesek épp ezt a rendet kérdőjelezi meg” – részletezte az Európai Tanács elnöke.
Japán sajtot és bort, a magyarok autót kapnak majd olcsóbban
Az Európai idő című műsor összeállításában szóba került az is, hogy az aláírás legnagyobb haszonélvezője az európai mezőgazdaság lehet, hiszen korlátok nélkül exportálhat a legfizetőképesebb, legerősebb ázsiai piacra, amely eddig is az európai tejipari ágazat legnagyobb importőre volt, csakhogy a sajtokat közel 30, a bort pedig 15 százalékos vám terhelte. Ennek azonban vége.
A japánok közben az autóikat adhatják el majd Európában az eddigi tíz százalékos felár nélkül.
Magyarországnak fontos a Japánnal való kereskedelem
A Japánnal kötött uniós szabadkereskedelmi egyezmény Magyarországnak is előnyös lehet, hiszen Magyarország részesedése a Japánnal folytatott uniós kereskedelemből magasabb mint hazánknak az EU gazdaságában elfoglalt súlya. Míg az EU bruttó hazai termékének, a 28 ország GDP-jének 0,8 százalékát adja a magyar gazdaság, a Japánnal folytatott 137 milliárd éves kereskedelmi forgalom 1,3 százaléka, összesen csaknem 1,8 milliárd euró zajlik hazánkkal. Vagyis a magyar gazdaság számára arányaiban Japán fontosabb, mint a többi uniós ország esetében.
Japán Magyarország 7. legnagyobb kereskedelmi partnere az unión kívül, 483 magyar vállalkozás exportál a szigetországba, és ez több mint 17 ezer munkahelyet jelent.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: https://www.hirado.hu
Borítókép: MTI/EPA/AP pool/Szaszahara Kodzsi
