Százi Ivánnal egy szilveszteri összejövetelen ismerkedtem meg Svájcban. Beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy ugyanabba a budapesti általános iskolába jártunk és hogy ő is balkezes. A legfontosabb kapcsolódási pont azonban mégis a Japán iránti érdeklődésünk volt. Miközben felelevenítettük távol-keleti élményeinket, az is kiderült, hogy Iván a japán hagyományos stílusú technikát, az irezumi-t alkalmazó, elismert tetoválóművész.

Fotó: Kosei Publications, forrás: https://www.pinterest.com

Iván 1979-ben kiskamaszként került Svájcba. A középiskola után diplomát szerzett a zürichi Iparművészeti Főiskolán. Rövid ideig grafikusként dolgozott, de az irodai munkától hamar elcsábította az emberi test díszítése. Kezdetben egy neves tetoválóművésztől, Mick Schraner-től (akit a szakmában „Mick of Zurich” és „Mick Tattoo” néven ismernek) tanult, majd 1992-ben Harry nevű barátjával megnyitotta a Four Elements nevű stúdiót Badenben és 1995-ben Zürichben is. Kifejezetten a japán stílusú tetoválásra specializálta magát. 1997-ben egy tetováló rendezvény kapcsán járt Brazíliában és annyira megtetszett neki Sao Paolo vidám légköre, hogy oda tette át a székhelyét. Az évek során munkájával komoly hírnévre tett szert. A kuncsaftok mellett elismeréssel nyilatkozik róla a tetoválólegenda Filip Leu és munkái inspirációt jelentenek európai és japán művészek számára is. A 2015-ös London Tattoo Convention-re jelent meg a legszebb japán stílusú alkotásainak fotóit tartalmazó könyve>> Nemrég az édesanyja dél-magyarországi házában beszélgettünk a japán tetoválások világáról és megnézhettem a rajzait és festményeit is.

Saját fotó

Megtudtam, hogy japánul a tetoválómestereket horishi-nek nevezik, hagyományos japán stílusú alkotásaikat pedig horimono-nak, ami szó szerint a tetoválások bevésésére utal. A japán tetoválások másik elnevezése az irezumi, amely a tinta bőr alá való befecskendezését is jelenti. Ezt a műveletet hagyományosan kézzel (tebori), fanyelű fémtűkkel végezték a mesterek és a különleges Nara-tintát alkalmazták, amely a bőrbe tetoválva kékeszöld színűvé válik. A mesterek figyelembe veszik az emberi test anatómiáját és így alkotásaik az izmok mozgása által életre tudnak kelni. Ez az alábbi videóban megfigyelhető 2:25-től!

YouTube

By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more

Load video

PHA+PGlmcmFtZSBsb2FkaW5nPSJsYXp5IiBzcmM9Imh0dHBzOi8vd3d3LnlvdXR1YmUtbm9jb29raWUuY29tL2VtYmVkLzRvckZCN3RSRG5vIiB3aWR0aD0iNjQwIiBoZWlnaHQ9IjM2MCIgZnJhbWVib3JkZXI9IjAiIGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbj0iYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuIj48L2lmcmFtZT48L3A+

A tetoválások meghatározó témái a természet – elsősorban állatok és virágok -, valamint a japán történelem és mondavilág alakjai – szamurájok, gésák, szellemek (tengu) és démonok (oni). Kidolgozásuk a 17.-19. századi ukiyo-e stílusú, színes fametszeteket idézi. A kuncsaftok körében különösen népszerűek a tigrisek, oroszlánok és sárkányok, mert ezek az erő, a bátorság és a védelem szimbólumai. De menő többek közt az aranyhal (koi), mivel szerencsét és sikert, a teknősbéka pedig azért, mert bölcsességet és hosszú életet jelent. A cseresznyevirág, a lótusz, a krizantém és a bazsarózsa pedig a szépségük miatt tartoznak a gyakorta választott motívumok közé. Iván elmondása alapján a japán stílusú rajzok egyszerűek, de nem könnyű őket az emberi testen tökéletesen megfesteni. Ugyanakkor számos nem-japán tetoválóművész képes arra, hogy a japán horishi-kkel azonos szintű irezumi alkotásokat készítsen.

Az alábbi videóban látható hagyományos eljárással rendkívül időigényes és fájdalmas a tetoválások készítése. A tetováló kézzel rajzolja meg a mintát és kézzel is színezi ki. A tűt a tintába mártja és apró, szurkáló mozdulatokkal juttatja azt a bőr mélyebb rétegeibe.

YouTube

By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more

Load video

PHA+PGlmcmFtZSBsb2FkaW5nPSJsYXp5IiBzcmM9Imh0dHBzOi8vd3d3LnlvdXR1YmUtbm9jb29raWUuY29tL2VtYmVkLzRwemtSa0VObVhFIiB3aWR0aD0iNjQwIiBoZWlnaHQ9IjM2MCIgZnJhbWVib3JkZXI9IjAiIGFsbG93ZnVsbHNjcmVlbj0iYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuIj48L2lmcmFtZT48L3A+

Manapság többnyire a kontúrokat elektromos géppel készítik és csak a színezést végzik kézzel. Ugyanakkor vannak olyan tetoválók is, akik szerint a rotációs tetoválógéppel színezve ugyanolyan színgazdagságot és tartósságot lehet elérni, mint a tebori során. Végső soron a kuncsaft dönt és sokak számára a kézzel készült mű a ráfordított idő és a fájdalom elviselése miatt nagyobb érzelmi élményt jelent. Egy hagyományos, komplett body suit – a karok, a lábak, a fenék, a hát és a mellkas (utóbbi közepén egy függőleges csíkot kivéve) – kidolgozása tebori eljárással akár 1-6 évet is igénybe vehet és összköltsége minimum 30000 dollár. (Ez mai árfolyamon megközelíti a 8 millió forintot.) Nemcsak a dizájnt, hanem a ráfordított időt és a mester ügyességét is meg kell fizetni. Kereslet pedig Iván elmondása szerint minden társadalmi osztályból van japán stílusú tetoválásra és nemcsak a férfiak, hanem a nők körében is népszerű. Ő maga az elmúlt 20 évben több mint 30 ember testét díszítette fel teljes body suit-tal.

Fotó: Thiago Kazu, forrás: https://www.flickr.com

Iván természetesen Japánban is járt és nagyon büszkén viseli a legnagyobb japán mester, Horiyoshi III. cseresznyevirág kompozícióit a két csuklóján. Az 1946-os születésű művész, eredeti nevén Yoshihito Nakano, a japán hagyományos tetoválás nagyköveteként vált ismertté. Azért küzd, hogy az irezumi-t a japán kultúra részeként fogadják el és őrizzék meg Japánban. Nem akarja, hogy a japán stílusú tetoválások történetét beárnyékolja az a tény, hogy a japán maffia, a yakuza tagjai az Edo korszak (1600-1868) óta előszeretettel viselik az ilyen fajta body suit-okat hovatartozásuk szimbólumaként.

Forrás: http://www.repubblica.it

A tetoválásokat egyébként a Meiji korszak (1868-1912) elején tiltották be, mert Japán nem sokkal korábban nyitotta meg kapuit a Nyugat előtt és a japán kormány úgy gondolta, hogy így pozitívabb imázsra tud az ország szert tenni. Innen ered az irezumi és a bűnözés összekapcsolása és a stigma, hogy akinek tetoválása van, az csakis bűnöző lehet. A japán társadalom jelentős részében a mai napig megmaradt ez a szemlélet és igyekeznek mindenkit lebeszélni arról, hogy tetoválást csináltassanak. A tetoválással rendelkezőket pedig diszkriminálják: nem mehetnek be a fürdőkbe, az üzletek megtagadhatják, hogy kiszolgálják őket, a cégek pedig nem vesznek fel olyan alkalmazottat, akinek látható helyen van festmény a bőrén. Ennek ellenére Horiyoshi III. szerint egyre több fiatal japán csináltat tetoválást és több átlagember van a kuncsaftjai között, mint amennyi yakuza-tag. A külföldiek körében azonban mindig is népszerű volt az irezumi. György yorki herceg, a későbbi V. György angol király, 1881-ben Meiji császárnál tett látogatása során színes sárkányokat tetováltatott a karjára. Hasonló tetoválásokkal rendelkezett II. Miklós orosz cár és IX. Frigyes dán király is.

 

Források:

http://www.outfittrends.com/getting-a-tattoo-tebori-irezumi-style-all-you-need-to-know https://www.tattooexperiences.com/tebori-tattoo-japan
https://mymodernmet.com/japanese-tattoo-history
https://www.tattoodo.com/a/2016/09/legendary-artist-horiyoshi-iii-confronts-japan-s-tattoo-stigma