Japán, a katasztrófák országa

Teljes magabiztossággal állíthatom, hogy Japán a világ egyik legszebb országa. Mindenképp megéri ide egyszer mindenkinek ellátogatni, aki teheti. Viszont talán azt is sokan tudják, hogy nagyon sok természeti- és katonai csapás fenyegeti a távol-keleti szigetországot, amelyekre némileg érdemes felkészülnie minden idelátogatónak. A mai cikkemben egyrészt szeretnék kitérni arra, hogy hogyan befolyásolta ez a sok-sok fenyegetés a japánok nemzeti karakterét, másrészt a védekezési-, felkészülési lehetőségeket fogom bemutatni.

Sakurajima – az egyik legszebb és legfélelmetesebb japán vulkán

Japán szigetei a csendes-óceáni és az eurázsiai lemezek törésvonalain helyezkednek el, ami miatt fokozott vulkanikus aktivitás és földrengés figyelhető meg területén. Ezen kívül főként a kora-őszi időszakban számos tájfun érinti Japánt, hatalmas esőzéssel, földcsuszamlással kísérve. Mindezek miatt a japánok már az ősidőkben megtanulták, hogy vannak a természetnek olyan erői, amelyet az ember nem befolyásolhat, annak csupán passzív szemlélője lehet. Ez is szerepet játszott abban, hogy kialakult a természet erőit istenekként tisztelő vallásuk, a sintó. A természet és környezet tisztelete minden magánember életében is jelen van: a több tíz millió lakossal rendelkező főváros utcáiról enni lehetne, annyira tiszta minden kis zuga.

A japán népi karaktert még egy módon meghatározták a katasztrófák: a japánok a világ egyik legkockázatkerülőbb népévé váltak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy proaktívan felkészülnek a fenyegetésekre és a kockázatokra, vagyis jó előre terveznek minden eshetőséggel. Ezt tükrözik a minden eshetőségre kiterjedő használati utasítások (még egy WC-hez is 50 oldalas tájékoztató tartozik!), vagy az is, hogy évekkel előre megterveznek egy utazást minden percét részletesen lebontva stb. Hasonló részletességgel készülnek egy esetleges katasztrófára is, hogy ezzel minimalizálják a károkat.

No de mit jelent ez a gyakorlatban?

1. Menekülési gyakorlatok szervezése adott időközönként

Az iskolákban, munkahelyeken kötelező félévente-negyedévente menekülési gyakorlatot tartani, hogy mindenki megtanulja, hogy merre kell elmenekülni vész esetén. Gyerekkoromban a legszebb iskolanapok voltak ezek, amikor egy hosszú csúszdán lehetett kicsúszni az iskola 3. emeletéről a tanórák helyett 😊

Egy iskolai gyakorlat látképe

2. Kiképzőközpontok létesítése

Számos tűzoltóság és kerület létesített ú.n. katasztrófa-kiképzőközpontokat. Ezekben a központokban lehetőség van megtanulni, hogy adott katasztrófa esetén hogyan kell megvédenünk magunkat. Nem olyan rég férjemmel részt is vettünk egy földrengés- és tűz-kiképzésen.

Egyrészt a földrengésszimulációs szobában kipróbálhattuk a múltbeli hírhedt földrengések rángásait (kívánságra lehetett kérni egy-egy földrengést!), másrészt egy kacskaringózó füstös folyosórendszeren át kellett kimenekülnünk az égő épületből. Mindkettőnk számára hatalmas élmény volt a dolog, bár lelkileg felkavaró is volt egyben…

3. Információs füzetek és honlapok

Az adott kerületbe költözőknek a kerületi önkormányzat osztogatja az információs füzeteket, amelyek tájékoztatnak arról, hogy mikor hova lehet elmenekülni, hogyan kell otthon felkészülni a vészhelyzetre stb.

4. J Alert telefonos riasztórendszer bevezetése

Minden Japánban működő telefonra a katasztrófa előtti pillanatokban érkezik egy értesítés. A nagy földrengések előrezgései alapján kb. 10 másodperccel az óriásrengés előtt érkezik egy vészjósló hangüzenet, ami arra szólít fel, hogy „Fedezékbe!”, vagy az észak-koreai rakétakilövésekkor a rakéták beazonosítása utáni percekben is jön egy üzenet, hogy mihamarabb fedezékbe tudjunk vonulni. (Utóbbi esetben, nagy általánosságban kb. 5-10 perc áll rendelkezésre az üzenet kézbesítésétől a rakéta becsapódásáig.)

5. Televíziós automatikus tájékoztatórendszer bevezetése

Ha bekövetkezik a katasztrófa, a japán televíziók automatikusan bekapcsolnak, és az állami tájékoztató adóra váltanak. Ezzel is segítik a katasztrófa utáni információáramlást.

Nem tudom, hogy hányan tudják odahaza, de Japánban egy óriási földrengés esetén a legtöbb sérülést és halálesetet a nem (jól) rögzített bútorok okozzák. Ma már olyan földrengésbiztos házakat építenek, amelyek együtt tudnak remegni, lengeni a földrengésekkel, és azok nagyon jó eséllyel nem omlanak a bent tartózkodókra. Egy érdekes videofelvétel is ezt támasztja alá a 2011. márciusi katasztrófáról és a tokiói felhőkarcolókról:

No de akkor mit is tehet az ember az otthonában, hogy azt biztonságosabbá tegye? Talán a legfontosabb dolog, hogy lehetőség szerint az összes nagy bútort rögzítse. Egy szekrényt pl. a falhoz szokás csavarozni, és alá rengéscsillapító matracot húzni. Vannak olyan megoldások is, melyek a szekrények ajtajainak kicsapódását akadályozzák meg egy rengés esetén, mint pl. nálunk ez a „kütyü”:

A katasztrófa utáni vészhelyzetekre találták ki pl. a beépített mentőhívó gombokat. Az újépítésű lakásokban szinte mindenhol megtalálható egy piros gomb, melyet megnyomva közvetlenül lehet elérni a mentőszolgálatot és a tűzoltóságot. Így néz ki nálunk:

Végezetül pedig sokszor adódik, hogy a katasztrófák után napokig nincsenek nyitva a boltok, nem lehet friss ivóvízhez, élelmiszerhez jutni, ami miatt a járványok és betegségek elhatalmasodhatnak. Ezekre az esetekre javasolják, hogy minimum 3 napnyi ivóvíz és tartós élelmiszer legyen otthon. Ilyen „csomagokat” bármelyik boltban lehet előre kapni. Ezek sima vízzel elkészíthető tésztákat és készételeket jelentenek. Épp a napokban néztem át az otthoni túlélőkészletünk szavatosságát, és többek között ez ihlette mostani cikkemet. Magyarországon talán elképzelhetetlen mindez, ezért is szerettem volna bemutatni ezt a katasztrófa-világot közelebbről. Nos, ki olyan bátor, hogy eljönne még ezek után Japánba? 😊

 

Fotók forrásai:

Az első fotó:

https://blog-001.west.edge.storage-yahoo.jp/res/blog-e6-d6/oveja27/folder/1017475/37/33225237/img_0

A második fotó:

http://inzai.ed.jp/newcenter/?action=common_download_main&upload_id=3547

A többi fotó mind saját készítésű.

 

2 Comments. Leave new

Én mennék – bár nem végleg, a családom miatt.

Válasz
Pápai-Vonderviszt Anna
2017. október 6. 04:32

Teljesen megértem! Én is csak egy utazás erejéig gondoltam 🙂

Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.