Japánban a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület aránya nagyon kicsi a több mint 120 milliós lakossághoz képest. Így a szigetország számos terményből, élelmiszerből behozatalra szorul, s a világ igen jelentős agrárimportőre. Érdekes ennek fényében azt látni, hogy Japánban évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek a japán élelmiszerek, italok exportjának növelésére, amelyben az állami promóció központi szerepet játszik - elsősorban a Mezőgazdasági Minisztérium és a Japán Külkereskedelmi Szervezet (a JETRO) szervezői, finanszírozói tevékenysége révén. Étel- és italkóstolók, előadások, kiállítások, a japán élelmiszerekről és gasztronómiáról szóló, az interneten is megtekinthető videók és egyéb eszközök szolgálják e célt. Az elmúlt évek során a legtöbbször évi 10-20 %-kal nőtt az élelmiszerek exportja, s hogy egy szimbolikus eredményt is említsünk, 2013 novemberében a japán konyha az UNESCO egyik kulturális világöröksége lett. A japán eredetű umami pedig  elnyerte az ötödik alap íz „státuszát” a nemzetközi gasztronómiában is a négy alap íz, az édes, a sós, a keserű és a savanyú mellett.

Az agrárkivitel növelése és a japán konyha külföldi népszerűsítése érdekében tett erőfeszítések már a 2000-es évek elején megjelentek, amelyek a cunami következtében 2011-ben súlyosan megsérült fukushimai atomerőmű okozta sugárszennyezés nyomán kaptak újabb lendületet. A japán vezetés a japán élelmiszerek iránti megingott bizalom helyreállítását tűzte ki célul. De más tényezők is szerepet játszottak. Japánban az elöregedő társadalomszerkezet miatt a hazai élelmiszerfogyasztás csökkenésnek indult, miközben a világ más országaiban, de különösen a földrajzilag és kulturálisan közelebb eső távol-keleti országokban az erősödött a vásárlóerő. Természetesen a japán élelmiszer kivitel növekedésével a teljes export és a japán gazdaság is kaphat egy növekedési impulzust, bár az élelmiszerexport alacsony aránya miatt ezt a hatást nem érdemes túlhangsúlyozni.

A promóciós törekvéseket segíti, hogy a japán popkultúra (különösen az anime és a manga világa) a 90-es évektől kezdődően egyre népszerűbbé vált a világban. Japán „menő” lett, így a fiatalok a japán kultúra mellett a japán ízekre is kíváncsiak lehetnek, mint új színfoltra a gasztronómiában. Ahogyan az egészséges táplálkozás teret nyer a világban, úgy fedezik fel sokan a japán gasztronómiát, amely nemcsak különleges, hanem rendkívül egészséges is. A japán éttermek gomba módra szaporodtak a világ sok nagyvárosában, Budapesten nagyjából megduplázódott a számuk az elmúlt 3 évben.

Fontos megemlíteni, hogy nagyon kevés embernek van lehetősége bármikor az élete során eljutni Japánba, így ésszerűbbnek tűnik, hogy a japán élelmiszereket, italokat, gasztronómiát vigyék helybe a japánok. A japán éttermek a világ legtöbb országában jellemzően a felső árkategóriába tartoznak, így a japán konyha és alapanyagainak népszerűsítése, a főzőtanfolyamok is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen otthon olcsóbban tudunk „japánul” is főzni. Sőt, nem japán ételek elkészítésében is felhasználhatók japán alapanyagok. Jó példa erre a panko (a japán panírpor) megjelenése külföldön. Egyelőre inkább éttermek használják, de lassan talán megjelenik a mindennapi háztartásokban is.

Tovább csökkentheti a fogyasztók kiadásait, hogy a japán konyhához szükséges alapanyagok egy részét lehet termeszteni vagy előállítani külföldön is. Magyarországon is termesztik például a gobót (zöldség fajta), és japán szójaszószt is gyártanak Európában, de a példák hosszan sorolhatók. Maguk a japánok is egyre gyakrabban más országok vizein halászott halakat és egyéb tengeri állatokat fogyasztanak, amelyek számukra is és az európaiak számára is olcsóbbak lehetnek, mint a japán felségvizekből származó halak.

De ne feledkezzünk meg a japán alkoholos italokról sem. A legismertebb a japán szaké (rizsbor), amelynek külföldi elfogadtatása időt igényel, de a gyártók választékbővítése, a japán állam promóciós tevékenysége, a szaké felhasználásának (pl. koktélok), és ételekhez való párosításának megismertetése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen ismerik és szeretik ezt az italt. A japán szaké importjában az utóbbi másfél évben cégünk is közreműködött. Fotónk az egyik promóciós rendezvényen készült.

A szaké mellett az édesebb italokat kedvelők számára nagy felfedezés lehet az umesu (japán hagyományos szilvabor) is. A japán whiskey gyártás már jó ideje világszínvonalú, volt rá példa, hogy globálisan is az év whiskeyje lett az egyik japán márka. A japánok büszkék a söreikre, egyre többet gyártanak belőle külföldön, így Európában is. Újabb tendencia, hogy egyre több nagy japán élelmiszer- és italgyártó cég szerez részesedést külföldi (köztük európai) hasonló profilú vállalatban. Tavaly az Asahi Csoport megvette a Dreher márkát (több régióbeli márkával együtt), a Japánban a majonézéről és salátaönteteiről híres Kewpie (kjúpí) pedig egy lengyel cégben végrehajtott tőkeemelés nyomán kíván nagyobb erőkkel megjelenni az európai piacon.

A japán élelmiszerek, italok és a japán konyha – ha fokozatosan is – de egyre többünk hétköznapjaiban jelennek meg.

Borítókép: http://www.maff.go.jp