Japán piaci körkép: Az infláció a felkelő nap országát is utolérte 2022-ben

Japán infláció – ritka, mint a fehér holló

A világ számos jelentős gazdaságát érintő infláció Japánt is elérte. A szigetországot évtizedek óta csupán 0-1% közötti inflációs ráta jellemezte – voltak évek, amikor a fogyasztói árak bár enyhén, de még csökkentek is. Ezt az előzményt figyelembe véve érdemes kezelni a tavaszra kialakult 2,5 százalékos japán inflációt, amely meghaladja az idei hivatalos 2%-os inflációs célértéket.

Az élelmiszerek fogyasztói árai az általánosan megszokott ütemnél is gyorsabban, 4%-kal nőttek idén tavasszal az egy évvel azelőtti időszakhoz képest. Előfordulnak olyan termékek Japánban, melyek ára évtizedek óta nem változott. Ilyen például az alábbi képen található umaibou (うまい棒) nevű snack termék: árát 42 éves történelme során most először emelték fel.

Umaibou - a japán infláció miatt ennek a terméknek is 42 év után először emelkedett az ára

Umaibou – a japán gyerekek kedvence

Szintén némi felháborodásnak adott okot, amikor több ismert japán gyorsétteremlánc közel 20%-kal drágábban kezdte árulni a közkedvelt gyuudont (牛丼, marhahúsos rizstál) – már tavaly év végétől. Az elmúlt hónapokban pedig jelentősebb áremelések helyett inkább az adagokat próbálták csökkenteni. Érdekes, hogy az élelmiszerárakkal ellentétben a közlekedés és az egészségügy költségei bár elhanyagolhatóan, de csökkentek.

Az energiahordozók, a villanyáram, a vízellátás költségei 15%-os éves drágulást mutattak májusban. A nagykereskedelmi árak ennél lényegesen magasabb ütemben nőttek (az üzemanyagárak már előző évben közel 50%-kal), ezek áthárítása hónapokig nem is történt meg. Általában is elmondható, hogy a japán importőrök, nagykereskedők, sőt egyes kiskereskedelmi láncok is a végletekig kivárnak a beszerzési áraik tovább hárításával.
„Hátha mégsem olyan drága, csak félreértés volt és legközelebb olcsóbb lesz”, gondolják. „Hátha csak átmeneti az egész, amit valahogyan át tudunk hidalni.”
Tegyük hozzá: a japán üzletemberek nemzetközi összehasonlításban leginkább ódzkodnak az alkuktól.

 

Gyarapodó japán gazdaság – vagy mégsem?

A japán gazdaság lassú növekedését sokan azzal (is) magyarázták az elmúlt harminc évben, hogy a stabil árak miatt érdemesebb volt a pénzt inkább megtakarítani és nem elkölteni, hiszen az nem vesztett értékéből, és hosszú távú biztonságérzetet adott az emberek számára. Japánban mély hagyományai vannak a takarékoskodásnak, hiszen olyan országról van szó, ahol soha nem tudni, épp milyen természeti katasztrófa bekövetkezte után kell esetleg az ember életét szinte elölről kezdeni. A japánok olyan gazdasági-társadalmi modellben élnek, amelyben a lakáshoz jutás, az oktatás és az egészségügy költségei jelentős terhet jelentenek a háztartások túlnyomó többsége számára, amelyek nagyrészt csak megtakarításból vagy a felvett hitelekből fedezhetők.

A megtakarítások persze alapjait képezik a beruházásoknak, amelyek élénkítik a gazdaságot, de az árstabilitás, a hazai fogyasztók számának csökkenése és életkorának emelkedése, a bérek vásárlóerejének stagnálása vagy éppen csökkenése, a külföldi beruházások alacsonyabb költségei miatt elmondható, hogy a vállalatok számára nem feltétlenül éri meg beruházásokat végezni Japánban, hiszen megtérülésük erősen kétséges.

Az elmúlt három évtizedben szinte az összes kormány megpróbálkozott azzal, hogy a japán gazdaságot állami beruházásokkal, a lakosság számára kiállított kuponokkal és egyéb módszerekkel élénkítsék, de látványos eredményeket eddig nem értek el. A vállalatok és a lakosság óvatos költései, az ún. fogyasztási adó (valójában az ÁFA) emelése, és általában a politikai szcéna gazdaságpolitikai konzervativizmusa mindig is fékező erőt jelentett, ha a keresletről volt szó.

 

Mi lesz ezután?

Mivel jelenleg a rezsi- és élelmiszerárak emelkednek gyorsabban, ennek megfékezése politikai kérdés is, és egyes intézkedésekkel (pl. ártámogatások) feltehetően nem fognak ezek az árak elszabadulni.  Az infláció-ellenes politikában szerepet játszott a július eleji szenátusi választásokra készülés, és figyelmeztető adat volt az is, hogy a reálbérek májusban 1,8%-kal csökkentek az előző év azonos hónapjához képest. Ilyen viszonyok között a vállalatok sem kockáztatnak jelentősebb áremelést, hiszen a jellemzően takarékos fogyasztók hamar lemondhatnak egyes termékekről.

A japán társadalom és politikai elit számára az infláció alapvetően egy feszültségkeltő, a békét és harmóniát egyenesen megbontó jelenségnek tűnik, ezért – a kulturális gyökereknek megfelelően – kerülendő dolog. A jelenlegi inflációs jelenségről ráadásul joggal elmondható, hogy külföldről gyűrűzött be, amely politikai tőkét is jelent arra, hogy megpróbálják – akár áldozatok árán is – amennyire lehet száműzni a hazai gazdaságból.

 

A kép forrása

https://www.ssnp.co.jp/news/snack/2022/01/2022-0127-0952-15.html

 

Felhasznált források

https://tradingeconomics.com/japan/inflation-cpi

https://www.japantimes.co.jp/news/2022/07/07/business/economy-business/japan-pm-inflation-election/

https://g7.hu/vilag/20211222/van-egy-orszag-ahol-meg-most-sincs-inflacio/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.