A szumó egy sport és a japán kultúra egyik látványos eleme. Meghatározása szerint japán stílusú birkózás, s nemzeti sport. Eredete ősi időkig vezethető vissza, a sintó istenek szórakoztatása volt a cél. Nagyon sok vallási rituálé a mai napig fennmaradt, mint például a ring szimbolikus megtisztítása sóval. A tradíciókat követve csak férfiak lehetnek professzionális szumó versenyzők.

Japán a tradíciók hazája. A férfi és női szerepek erősen el vannak választva. Többször láttam már férfi szumó versenyzőt, egyszer még közös fényképet is készítettünk. Azonban női szumó versenyzőről sose hallottam. Az interneten rákeresve több cikket is találtam róluk. Amatőr szinten, hobbiként több nő is szumózik.

Szabályok

A szumó szabályai egyszerűek. Az a versenyző veszít, aki először hagyja el a ringet vagy érinti meg a földet a talpán kívül más testrészével. A versenyek megemelt ringben (dohyo) kerülnek megrendezésre. A ring agyagból készül és homokkal van behintve. Felette pedig egy tető van, mivel a ring szent hely, ezért a közel 6 tonnás tető a szentély részét képezi. A meccsek általában csak pár másodpercig tartanak, ritkán érik el az egy percet. Nincsen súly korlátozás, sem osztályok. Így könnyen előfordulhat, hogy az egyik versenyző sokkal nagyobb és nehezebb, mint a másik. Átlagosan a szumó versenyzők 150 kg körüliek. A testsúly fontos része a sportnak és az edzéseknek.

Szumó bajnokság és rangsor

A professzionális szumó felügyelő szervezete a Japán Szumó Szövetség. Évente 6 bajnokságot tartanak. 3-at Tokióban (január, május, szeptember), 1-et pedig Oszakában (március), Nagoyában (július) és Fukokában (november). Mindegyik bajnokság 15 napig tart, ahol a versenyzők naponta egyszer mérettetnek meg. Az alacsony rangú versenyzők ennél kevesebbszer.

Minden szumó versenyző rangsorolva van (banzuke). A rangsort minden bajnokság után frissítik. A pozitív mérleget (több nyert verseny, mint vesztett) zárt versenyzők feljebb kerülnek, a negatív mérleget zárt versenyzők pedig lentebb.

A szervezet tagjai korábbi versenyzők (oyaka), csak nekik engedélyezett a szumó oktatása. Általában az aktív versenyzők tréning házakba tömörülnek. Ezeket a házakat csak a szervezet tagjai vihetik (oyaka), jelenleg 100 ilyen tréning ház van, közel 1000 hivatásos szumó birkózóval. A szumó birkózók civilként mindig japán tradicionális viseletet, kimonót és fapapucsot viselnek. (Más nem is menne a lábukra.)

Szumó divíziók

6 divízióra bontják a versenyzőket a ranglistán. A top a makuuchi, juryo, makushita, sandanme, jonidan, jonokuchi. Az új versenyzők a legalsó divízióban kezdenek, a jonokuchi-ban. A szumó világ külön kezeli a felső két divíziót (sekitori) és az alsó 4-et (rikishi). A rangok különböző szintű fizetést, előjogokat és státuszt jelentenek. A divíziók között nagy különbség van, azonban divízión belül is vannak különbségek a rangsor szerint. Például a 3. divíziótól már fix fizetést kapnak a tréningházban nyújtott szolgálataikért, ami kb.: 2000 dollár lehet. Yokozuna a legnagyobb rang, az első divízió első embere. Egy régi adat szerint 2006-ban havi 30.500 dollárt keresett. (Japánban nincsen infláció, és a banki alapkamat 0 közeli, így ez az összeg manapság is hasonló lehet.)

Amatőr szumó

A szumó amatőr sportként már a japán iskolában is jelen van. Iskolai versenyek és bajnokságok is vannak. Az amatőr sportban a versenyek a ceremóniáktól mentesek még. A legsikeresebb amatőr versenyző (általában főiskolai bajnok) lehetőséget kap, hogy belépjen a profi szumó világba, rögtön a 3. divízióba (makushita). Így nem az alsó divíziótól kell felküzdeniük magukat, ahol még csak tanoncok és nem is igazán tekintik őket versenyzőnek. Nagyon sok profi szumó versenyző amatőr bajnokként lépett be a profik közé.

Versenyek és a nézőtér

A versenyeken 3 fajta hely kapható.

  • Ring melletti helyek

Ezek találhatóak a legközelebb a ringhez, szinte az emelvény lábánál találhatóak. Ezek a jegyek a legdrágábbak és legnehezebben beszerezhetőek, mivel nagyon limitált a számuk. A nézők párnákon ülnek a földön és ki vannak téve a veszélynek, hogy a szumó birkózó rájuk esik.

  • Bokszok:

A földszinten az összes többi hely japán stílusú hely. Azaz a földön kell ülni. Ezek a bokszok általában 4 személyesek. A jegyeket egész bokszokra, azaz 4 főre lehet csak kapni. Akkor is, ha valaki csak egyedül menne. A dobozok A-B-C kategóriára vannak osztva, a ringtől való távolságuk szerint.

  • Erkély helyek

Több emeleten lehet erkélyről nézni a versenyt. Ezek is A-B-C kategóriára vannak osztva a távolságuk alapján. A legolcsóbb jegyek ide szólnak. Van olyan jegy, amit például csak a verseny napján lehet megvenni a stadionban.

Egy versenynap

Az alacsony divíziók versenyei már kora reggel kezdődnek, a top divízió versenyzői csak délután 4-kor szállnak ringbe, a legrangosabb verseny valamivel 6 óra előtt kezdődik. A legmagasabb divízió meccseit mindig közvetíti a japán állami TV. A japán fogadó apukámmal mi is sokszor néztük.

Csak férfiak léphetnek a ringbe

Japán a hagyományok társadalma. Vannak olyan helyek, ahova csak férfiak léphetnek be. Ilyen például az egyik hegyük, amiről Tünde kolléganőm írt. S a szumó ring is ugyanilyen szent hely, ahova nő nem léphet. Egy friss újságcikket olvasva meglepő hírt olvastam. Egy Maizuruban tartott versenyt a 67 éves polgármester nyitott meg, aki a ringben a megnyitó beszéde közben kapott szívrohamot. A szervezők siettek a segítségére. Ekkor a nézők közül egy doktornő rohant a ringbe és kezdte el újjáéleszteni a polgármestert. Közben több nő is a segítségére sietett. Mindeközben a Japán Szumó Szövetség bírója a hangosbemondón keresztül szólította fel a nőket, hagyják el a ringet. Valamivel később férfi tűzoltók érkeztek defibrillátorral a helyszínre.

A sintó vallás szerint a szumó egy férfi sport, s a ring egy szent hely, ahova nők nem léphetnek be. A bíró is ennek megfelelően járt el. Később a Japán Szumó Szövetség hivatalosan kért elnézést a bíró viselkedéséért.

 

A képek forrásai:

https://www.flickr.com; https://www.macstories.net; https://theculturetrip.com; http://dsphotographic.com;  https://www.japan-guide.com