Két éve már, hogy írtam két blogcikket a japán jogosítvány megszerzésének útvesztőiből (itt és itt olvashatják a korábbi cikkeimet). Azóta sok minden változott, többek között az is, hogy a Japánban vízummal rendelkező magyarok számára a magyar jogosítvány felmutatásával már egyszerűen kiváltható lett a japán jogosítvány, hála a helyi követségünk munkásságának, amit ezúton is köszönünk! (Turisták továbbra sem vezethetnek semmilyen Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal ☹, de már dolgozik ezen a témán is a követség!) A másik dolog, ami változott, hogy két év alatt le is járt az első japán jogosítványom.
Erről a jogosítvány lejárata előtt két hónappal értesítettek egy képeslap formájában. Ezen az áll, hogy a jogosítványt legkorábban a születésnapom előtt egy hónappal, legkésőbb pedig utána egy hónappal újíthatom meg. Ha elmulasztom a megújítását, és nem jelentem ennek okát (pl. külföldön tartózkodás, kórházi betegellátás stb.), akkor bizony a jogosítvány elévül, és nulláról kell kezdeni a helyi KRESZ-tanfolyammal…
Így hát felkerekedtem a születésnapom körüli napokon, és elmentem a jogosítvány-központba. Ez a cikk a jogsi megújításának érdekességeit fogja taglalni.
Természetesen japán szokás szerint már a biciklitárolótól ki volt nyilakkal jelölve a haladási útvonal. Először regisztráltak egy pultnál, utána befizettem a jogosítvány megújításának díját (kb. 3000 JPY, azaz 8000 HUF körüli díjról van szó), ezt követően már a szemészeti vizsgálóban voltam, ahol a C betűk állását kellett bemondani helyesen. Ezután lefotóztak. Ha mindezen túl vagyunk, utána következik a KRESZ-frissítő tanfolyam. Ezt mindenkinek végig kell csinálnia, de nem mindenki számára ugyanaz a tartalma és a hossza. Az először jogsit újítok és az elmúlt időszakban sok büntetőpontot szerzők egy kétórás fejtágításon vesznek részt. A többedjére újító átlag vezetőknek már csak egyórás, a többedjére újító kiemelkedően biztonságosan vezetőknek már csak fél órás ez a tanfolyam. Nekem mivel első japán jogsim újításáról volt szó, végig kellett ülnöm a két órát. A terembe természetesen semmit sem szabadott bevinni, így próbálták elérni, hogy mindenki a tárgyra figyeljen.
Hogy miről szólt az előadás? Egyrészt beszámoltak az elmúlt néhány év KRESZ-újításairól. Érdekesség, hogy Japánban az elmúlt években kezdtek el egyáltalán körforgalmakat építeni, így hát a körforgalom működését is csak most kezdték el oktatni. Egyébként Tokióban jelenleg összesen 2 körforgalom van, az is a külvárosban. Olyannyira nevezetességnek számít, hogy sokan elzarándokolnak megnézni azt. (Pl. ennek a cikknek az írója is: https://www.takahikonojima.net/entry/roundabout-musashimurayama) Helyi tudósok kiszámolták, hogy ha belvárosi övezetbe is tennének körforgalmat, az ellehetetlenítené a város közlekedését, így nem valószínű, hogy Tokióban felfutna a jövőben ez a forgalomirányítási forma. Viszont az újjáépülő vidéken elég sok épült belőle (Fukushima prefektúrával az élen).
Jómagam a KRESZ-újításokról szóló tájékoztatást odahaza mindig is hiányoltam, lehet, hogy nem lenne butaság egy hasonló rendszert bevezetni, hogy a régebb óta vezetők is tisztában legyenek az új szabályokkal…
Az előadás második fele a katasztrófavédelmi előírások ismétléséről szólt. Tokióban - Budapesthez némileg hasonlóan - is körútrendszer van, ami több koncentrikus (fél)körből áll.
Ha egy 6-os (vagy erősebb) földrengés lenne a városban, automatikusan érvénybe lép a katasztrófavédelmi szabályozás: a körutakról a városközpont irányába nem szabad befelé indulni autóval, csak kifelé engedélyezett a közlekedés (kivéve a katasztrófaelhárítás és a mentők számára). Emiatt a nagy földrengések észlelésekor a jelzőlámpák automatikusan átkapcsolnak egy olyan üzemmódba, hogy senkinek sem adnak zöldet a városcentrum felé.
Bővebben itt lehet olvasni erről a rendszerről angolul:
https://www.keishicho.metro.tokyo.jp/multilingual/english/natural_disasters/traffic_control_eq/index.files/english_01.pdf
Számomra ez egy nagyon érdekes tananyag volt, nem hallottam még korábban arról, hogy létezik ilyen. Ismét meggyőződhettem róla, hogy a japánok nagyon felkészültek mindenféle katasztrófa esetére.
Az előadás harmadik fele a statisztikák kielemzését tűzte ki célul. Összeszedték, hogy az elmúlt években hol és milyen típusú vezetői hibák okozták a legtöbb balesetet, és hogy ezeket hogyan is lehetne megelőzni. Videón szemléltették a helyzeteket, és utána az előadó kiértékelte, hogy miképpen lehetett volna elkerülni a balesetet. (A videón megszólaltak családtagjaikat elvesztettek is, hogy még hatásosabbá tegyék a dolog mondandóját.) Az egyik leggyakoribb balesetfajta Japánban: a biciklisek az út szélén bicikliznek, és a kis ívben kanyarodás során rájuk húzzák az autóvezetők a kormányt. Ennek megelőzését abban látják, hogy az autósok minden kis ívben történő kanyarra már az irányjelzés előtt ténylegesen hátra is nézzenek, majd a kanyarodás előtt közvetlenül ismételjék meg a hátranézést. A gyakorlatban macerás dolog, de már nekem is sokszor segített megelőzni egy-egy balesetet…
A fenti három témakört pontosan 120 percben ismertették. Az előadó másodperces pontossággal zárta az előadást, majd mindenkinek nyomott a regisztrációs lapjára egy pecsétet, hogy igazolja, hogy reszt vettünk a tanfolyamon.
A tanterem előtt volt az új jogosítványok kiadási pultja, ahol azonnal átverhettük az új jogsikat az előbbi pecsét felmutatásával. Így kb. 2 óra 20 perc alatt lett egy új japán jogosítványom, és sokkal több tudásom a japán utakon való közlekedéshez.
Források:
https://xn--94qw00l56cisb.net/wp-content/uploads/2015/08/koshin_hagaki_aichi.jpg
http://www.ktr.mlit.go.jp/road/shihon/road_shihon00000115.html
https://www.keishicho.metro.tokyo.jp/multilingual/english/natural_disasters/traffic_control_eq/index.files/english_01.pdf
