Új japán éttermek Budapesten

Asushi

Februárban nyitott meg az Itoshii a Nyugati térnél az Eiffel Irodaház legalsó szintjén. A Wasabi-lánchoz hasonlóan a korlátlan ételfogyasztás a fő ismertetőjegye. Csakhogy itt nem futószalagon jönnek az étkek, hanem egy táblagépen (!) lehet őket kiválasztani és a küldés gombbal feladni a rendelést. Elsősorban olyanoknak ajánljuk, akik még sohasem ettek japán fogásokat. Aki viszont már evett autentikus japán étteremben, annak nem túl nagy élvezet, főleg a rossz minőségű wasabi és zöld tea miatt. Délben nemcsak “all you can eat” alapon lehet enni. Az ebéd menük (A, B, C és D közül lehet választani) meglepően bőségesek és jó ár-érték arányt képviselnek.

Az Anyu a japán bentót kínálja március vége óta. A bento nem más, mint japán ételek kis adagokban – rekeszekre osztott dobozban. Figyelem, úgy tessék készülni, hogy helyben nem lehet elfogyasztani! Magunkkal vihetjük az üzletből két pálcika társaságában és megehetjük mondjuk egy közeli parkban, vagy telefonon házhoz szállítást kérhetünk. De nem szaporítom a szót. Kollégám korábbi blog bejegyzésében a fotó többet mutat meg. És természetesen egy Anyu nem Anyu, ha nincs Facebook oldala 🙂 Íme.

A Komachi május közepén nyílt és az első japán étterem Budapesten, amely a következő jellemzőkkel egyszerre bír:

  • finom
  • autentikus
  • egyszerű japán ételek, már-már házikoszt
  • megfizethető

A fő profil az udon (tésztaleves, mindenféle zöldség és hús kiegészítőkkel, sőt nyáron kellemes a hideg udon saláta is), valamint karee, más néven curry szószos rizs – japán módra elkészítve. A japán lecsónak is nevezhetjük ezt az ételt, amelyet kanállal és nem pálcikával kell enni! Egy hely, ahol nem néznek csúnyán az emberre akkor sem, ha egy pohár csapvizet kér az étel mellé.

karee

Nemrég nyílt meg a Hanami Sushi Bár a Blaha Lujza téren a Marriott szállodával egy épületben lévő bevásárlóközpont földszintjén. Nagyon finom és olcsó a vörös tonhalas nigiri (rizsgombócon nyershal), de cserébe bele kell törődnünk az XXS-es méretbe. Japán mester dolgozik a pultnál, és ez meg is látszik a végeredményen. Aki azt hiszi, hogy a sushi csak a nyers halról szól meg az algáról, az próbálja ki, meg fog lepődni. Bármit rendelünk, ingyen jár hozzá egy miso leves.  

A Zelefánt nevű helyet „sushi place”-nek nevezik egyes turista-csalogató portálok, de igazából nem ez a fő profilja, hanem az organikus szendvicsek. A hűtőpultban található 5-6 fajta maki válogatás, amelyek nem túl frissek.

A Ramenka a budapesti romkocsma negyedben nyílt meg pár hete és nevéhez híven elsősorban tésztalevesekkel (ramen) várja a vendégeket. Jelentem, finom a gyoza (húsos táska) is. Kicsit lassan készült el az étel, de ez betudható annak, hogy félig-meddig még próbaüzem van, és nagy volt a forgalom is. Érdekes volt a szűretlen, házi mugicha is, amely ez esetben árpából készült. A dizájn minimalista, a zene hangereje egy kicsit a tűréshatárom felett volt. Ha már romkocsma negyed, akkor a rament tulajdonképpen kis túlzással romkajának is lehet nevezni, hiszen ez az egyik legolcsóbb éttermi étel Japánban. Kiváló egytálétel a napi rohanás közben megállva, és a folyadékbevitel is megvan vele.  

A Bubu Bubble Tea a fiatalokat célozza meg ételeivel, italaival. A Bubble Tea gyümölcs sziruppal kevert tea, amelynek különlegessége a pohár alján lévő tápiókagyöngyök, színes zselék és gyümölcslével töltött „buborékok”. 30 féle ízről beszélünk. A Bubble Tea tajvani találmány, amelynek árusítási jogát megvették a Bubu tulajdonosai, akik egyébként vietnamiak. A hely attól japános, hogy kapható sushi is. Sőt! Ezen kívül kérhetünk japán desszerteket (pl. matcha – tömény zöld tea – ízben), ázsiai jellegű szendvicseket, fagyos joghurtot és panna cotta-t is. Légkondi hiányában kicsit nehéz volt elviselni a klímát 35 fokban… Remélhetően ez csak egy kivételes nap volt.

Az OMU nevű étterem augusztus közepén nyitja kapuit a budapesti V. kerületben, a Sas utca 15. szám alatt – az elhelyezkedésből adódóan inkább a vastagabb pénztárcával rendelkezők számára. Ramen, tempura és (angol nevén) bun lesz a három irány. A bun (ejtsd: bán) lényegében gőzgombócot jelent hússal töltve, és – a ramenhez hasonlóan – eredetileg kínai étel. Rengeteg változata alakult ki a világon, van ami nem is gőzgombóc, hanem édes péksütemény. Kollégámmal a május végén rendezett Gourmet Fesztiválon találkoztunk az OMU standjával. Kipróbáltuk: ramenjük igen ízletes. Japán alapanyagokat igyekeznek beszerezni az ételekhez, de japán szakácsot nem terveznek alkalmazni. Néhány más japán étteremnél is megfigyelhető, hogy próbálnak európai, magyar ízlés szerint átalakítani egyes japán ételeket. Végül is a japán alapanyag – magyar szakács kombináció is eredményezhet újszerű finomságokat.

A hírek szerint a budapesti Westend bevásárlóközpontban hamarosan a Nordsee „gyermekeként” megnyílik a Maguro nevű sushi bár, amely európai ízlésre szabott ételeket is fog kínálni.

Összefoglalva: egyre kevesebb turistának szűnhet meg az a negatív élménye, hogy 500 méter gyaloglás után sem talál japán helyet a belvárosban. Az anime rajongó generáció pedig belépett abba a korba, amikor már saját jövedelme van és – akkor is, ha az nem nagy – megtalálja az ízlésének megfelelő japán étkeket.

 Jó étvágyat!

ramenka

 A képek illusztrációk az alábbi forrásokból: 

http://www.funzine.hu
http://lancelegalcomaninha.blogspot.hu
http://welovebudapest.com

 

Kapcsolódó bejegyzések
A japán rámen
Budapesti japán éttermekről ismét
A bónusz öröme

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.