Átmenet az óévből az újévbe

Japánul a decembert Shiwasu-nak is szokás hívni. A Shiwasu (師走) kanjijai a pap (師) és a rohan (走) szóból állnak össze. Tényleg elég mozgalmas Japánban a Shiwasu, azaz a december vége. Magyarországon talán a karácsony előtti napokhoz lehetne hasonlítani.

Már 15 éve, hogy nem Japánban töltöttem az újévet. Már csak belegondolni is fárasztó, hogy mennyi tennivaló volt az év végén. Japánban általában december 27-ig vagy 28-ig dolgoznak, attól függ, hogy hová esik a hétvége. Az utolsó munkanapon letéve a lantot mindenki megy haza, s nekiáll az újévi üdvözlőlapok (nengajo 年賀状) megírásának, ha ezt a nagy feladatot az utolsó pillanatig halasztotta el. Az újévi üdvözlőlapokat Japánban január elsején kézbesítik. Ehhez legkésőbb december 25-ig fel kell adnunk az újévi lapokat. Az újévi készülődés egyik fontos része ezen üdvözlőlapok megírása, ami 30-40 db volt nekem. Abban az időben még nem terjedtek el a számítógépek, így minden üdvözlőlapot egyesével kellett kézzel megírni. A nengajo-k megírása után következett a nagytakarítás. Az év végéig a ház összes sarkát ki kell takarítani. Az a monda járja, hogy szerencsés évet hoz a nagytakarítás. A nagytakarításban elfáradva a következő feladatunk a mochi elkészítése. Otthon volt egy régi mochi készítő gép, amit még édesapám vett. A mi családunk csinálta a rokonoknak is az újévi mochi-t, így nagyon sokat kellett készítenünk. Én a szójaporból készült kinako-ból és anko-ból (édes vörösbab) készített mochi-t szeretem a legjobban.

Amikor a mochi-készítésen túl vagyunk, akkor az már december 31-e estéje. Biztos sok család gyűlik össze a kotatsu körül és nézi az NHK piros és fehér dalcsatáját 31-én este, azonban én mindig Kyoto-ba mentem barátokkal, a hosszú életet jelképező soba-t (hajdinából készült tésztát) enni. Utána meghallgattuk az újévi harangot, s meglátogattuk a Heian vagy a Yasaka szentélyt. A harangozás 31-én éjfél előtt kezdődik, s 108-szor hallható. Ezzel az emberi 108 bűnt eltűntetik.

Az újévi templomlátogatás után már január elsején hajnalban értünk csak haza. Csodás volt az újévi ebéd illatára ébredni másnap. A zoni (újévi leves, mochival) fogyasztása közben olvasgattuk a frissen érkezett üdvözlőlapokat.

1280px-Hakata_zoni
 

Az újévhez tartozott a díszítés is: Régen a házunk környékén sok kadoumatsu (nádból készült dísz)

Pair_gate_with_pine_branches_for_the_New_Year,kadomatsu,katori-city,japan

és shimenawa (koszorú) volt látható.

simenawaphoto1  

Szomorú vagyok, hogy most már nem látok ilyen díszeket sok helyen. Japánban az autók rendszámtábláját kis koszorúval volt szokás díszíteni, de ma már szinte teljesen kihalt ez a szokás. A fiatalabb generációk az újévi üdvözlőlapok helyett emailt, online üzenetet küldenek. Ezt írva egész honvágyam lett.

Lehet, hogy idén Japánban töltöm majd az újévet… Ja, nem az utolsósorban az újév első álma nagy fontossággal bír. A december 31-i álmot, újévi álomnak hívják. Nagyon fontos, hogy senkinek sem szabad elmondani, hogy mit álmodtunk. Úgy tartják, ha bárkinek elmondjuk, akkor nem válik valóra. A gyerekem titokban elmondta nekem az újévi álmát. Annyira aranyos volt, hogy szívem szerint itt is megosztanám, de akkor nem fog teljesülni.

Az ezt olvasóknak tiszta szívből kívánok Boldog Új Évet és szép újévi álmokat!

A képek a következő forrásokból származnak: 
 
“Hakata zoni” by FOMALHAUT Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons – http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hakata_zoni.jpeg#mediaviewer/File:Hakata_zoni.jpeg
http://en.wikipedia.org
http://www.pref.aichi.jp
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.