A 2018 decemberében elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Kósa Ferenc munkásságából elsőként az 1976-ban készült, Küldetés című dokumentumfilmet ismertem meg évekkel ezelőtt. A másfél órás fekete-fehér film Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó pályafutásáról készült. Nagy hatással volt rám a céljai eléréséért küzdő sportoló, ahogy minden nehézség ellenére a lehető legjobbat igyekezett magából kihozni. Ugyanakkor a film emberközpontúsága, a Balczó András személyiségén keresztül megmutatott értékrend és az igazságkeresés miatt Kósa Ferenc többi alkotására is kíváncsi lettem. Filmjeiből - A mérkőzés, a Tízezer nap, A másik ember - sokat tanultam a magyar történelemről, az emberi kapcsolatokról és az élet valódi dilemmáiról. Kósa Ferenc japános kötődésére akkor figyeltem fel, amikor fiával, Kósa Bálinttal (az akkori külgazdasági attaséval) megismerkedtem Tokióban. A filmrendező felesége ugyanis japán és családjuk életének része a japán-magyar kulturális kapcsolatok ápolása. Később a Tihanyi Apátság Galériájában alkalmam volt megnézni Kósa Ferenc fényképeiből készült életmű-kiállítását és belelapozni Az idő egésze című fotós könyvébe. A világ számos pontján (így Japánban is) készített fotói, amelyeket eredetileg csak saját magának szánt, a természet tiszteletéről és egy József Attila verstől kapott kamaszkori ihlet szerint "végesnek látszó világunk végtelenségének" felfedezéséről tanúskodnak.
Kósa Ferenc Az idő egésze c. könyvében ír japán feleségével való megismerkedésének körülményeiről is. Főiskolai diplomamunkája az egy harmincéves időszak magyar történelmét egy vidéki parasztcsalád sorsán keresztül bemutató Tízezer nap c. film volt. Azonban mivel az alkotásban 1956-ot forradalomként említik (lásd az alábbi filmrészletet), a cenzúra évekre betiltotta a filmet és Kósa Ferenc nem kapott diplomát. 1967-ben váratlanul meghívást kapott a film a cannes-i nemzetközi filmfesztiválra és Kósa Ferenc elnyerte a legjobb rendezés díját. Ebből az alkalomból egy japán újságírónő, Itomi Shinobu készített interjút a rendezővel. Mivel hasonló gondolkodásmóddal és világnézettel rendelkeztek, az ismeretségből szerelem, majd 1972-ben házasság lett. Az évek során Kósa Ferenc fontosnak tartotta a Japán és Magyarország közti kulturális kapcsolatok építését, ami családja révén az életének természetes részét is jelentette. Eleinte a filmjei bemutatója alkalmából utazott Japánba, majd később hivatalos találkozókra az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar-Japán Tagozatának elnökeként. (Az 1889-ben alapított, genfi székhelyű IPU szuverén államok parlamentjeinek szövetsége. A világháborúk előtt fő célja a nemzetek megbékélése volt, jelenleg a kapcsolatok építése és a nemzetközi együttműködések elősegítése.) 1987-ben az akkor alapított Magyar-Japán Baráti Társaság társelnöke lett. A civil szervezet a magyar-japán kulturális kapcsolatokat építi és Japánt népszerűsíti. Évente ma már több mint 50 kulturális programot szerveznek az ország számos pontján. 1997-ben Kósa Ferenc kitüntetést kapott a japán császártól a japán-magyar kulturális kapcsolatok terén végzett munkájáért.
By loading the video, you agree to Vimeo's privacy policy.
Learn more
2004-ben Kósa Ferencet a Japán-Magyar Együttműködési Fórum, az úgynevezett Bölcsek Tanácsa tagjává választották. A japán-magyar szervezetet a két ország akkori miniszterelnökei, Koizumi Junichiro és Gyurcsány Ferenc hozták létre és célja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és azon metszéspontok megtalálása volt, ahol Magyarország és Japán hozzáadott értéket adhat egymásnak. - Míg a japánoktól elsősorban befektetéseket, high-tech kutatás-fejlesztési együttműködéseket vár(t)unk, magyar oldalról a szürkeállomány (jók vagyunk matematikából és kreatívak a mérnökeink) és a kultúra területén tud(t)unk értéket nyújtani. Japánban népszerű a komolyzene - pl. Bartók és Liszt művei - és számos iskolában a Kodály-módszer szerint oktatják a diákokat. - Kósa Ferenc volt a Bölcsek Tanácsának szellemi mozgatórugója és mellette Vizi E. Szilveszter (akkori MTA elnök), Sebestyén Márta (énekes), Bojár Gábor (Graphisoft alapító) és Surányi György (volt MNB elnök) voltak a testület tagjai. Munkájukat eleinte tanácsadóként, később teljes jogú tagként segítette cégünk ügyvezetője, Dr. Sűdy Zoltán volt tokiói nagykövet. A testület japán vezetője (a szintén 2018-ban elhunyt) Yonekura Hiromasa volt, aki a befolyásos, Keidanren elnevezésű japán üzleti szövetség alelnöki és a Sumitomo Chemical cég elnök-vezérigazgatói tisztségeit töltötte be. A Bölcsek Tanácsa munkájának köszönhetően megvalósult többek közt a magyarországi japán nyelvoktatás támogatása (Dekiru 1-2 tankönyvek összeállítása), a Sumitomo Chemical ösztöndíj program elindítása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pannon Egyetemen, valamint létrejött a Magyar Kulturális Központ Tokióban. Yonekura urat 2007-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Sűdy urat 2009-ben a Felkelő Nap Érdemrenddel tüntették ki.
Az 1990-es évek végén Kósa Ferenc két dokumentumfilmet készített Japánban. A Sirakava c. alkotás egy UNESCO világörökségnek nyilvánított japán falu építészeti hagyományairól, a Taigan - A túlsó part pedig egy zen-buddhista kolostor mindennapjairól és a japán szerzetesek gondolkodásmódjáról szól. Utóbbi filmhez kapcsolódik az a történet, miszerint a szerzetesrendet vezető Yamakawa Sogen fiatal korában fizikusnak készült, de úgy határozott, hogy egy évre bevonul egy zen kolostorba, Minokamo városban. Célja az volt, hogy választ találjon az őt foglalkoztató kérdésekre az emberi léttel kapcsolatban. A kolostorban folyamatosan a saját határait feszegette: két órát ha aludt naponta és alig evett, de nem omlott össze. Rájött, hogy minden kérdés válaszok helyett újabb kérdésekhez vezet és hogy a zen meditáción keresztül jut el eredeti természetéhez és a megvilágosodáshoz. Kósa Ferenc arra lett kíváncsi, hogy mi váltotta ki Yamakawában azt, hogy elgondolkodjon a létezésen és a világtól való elvonulás lehetőségén. Megtudta, hogy a szerzetest nagyon megérintette amikor diákként, az 1960-as évek végén látott egy európai filmet, amelynek végén egy fiatal fiú áll a tengerparton és az ember és a mindenség viszonyáról beszél. Nagy meglepetésükre kiderült, hogy ez a film Kósa Ferenc Tízezer nap című alkotása volt! A fiatal fiú pedig József Attila szavait idézte:
“Valami furcsa módon nyitott szemmel érzem, hogy testként folytatódom a külső világban, nem a fűben, a fákban, hanem az egészben!” (Alkalmi vers a szocializmus állásáról)
A sorok teljesen rímelnek arra, hogy a zen-buddhista szerzetesek célja a lelkük eredeti tisztaságához és békéjéhez való visszatalálás. Tudni akarják életük célját és értelmét és emberibb világot, emberhez méltóbb életet akarnak teremteni. Ez pedig Kósa Ferenc hitvallásával is összhangban áll:
“Őrizd az embert, ha lehet életeddel, ha lehet munkáddal, ha nem lehet, haláloddal!”
Források:
http://nol.hu/archivum/archiv-426816-236678
http://www.forrasfolyoirat.hu/1604/kosa.pdf
https://terebess.hu/keletkultinfo/jamakava.html#kosa
https://filmarchiv.hu/hu/tudastar/oktatas/diakoknak/alapfilmek/tizezer-nap
http://mjbt.hu
Fotók:
http://www.mma.hu
Borítókép:
Áder János köztársasági elnök (j) beszélget Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezővel (b), akit 80. születésnapja alkalmából tiszteletvacsorán lát vendégül a Sándor-palotában 2017. november 22-én. Jobbról Herczegh Anita, Áder János felesége (j2) és Itomi Shinobu, Kósa Ferenc felesége (b2).
MTI Fotó: Mohai Balázs
