Mit viselnek a japán menyasszonyok?

A napokban egy közeli barátnőmnek segítettem menyasszonyi ruhát választani jövő évben tartandó esküvőjére, s miközben a sok szép ruha közt válogattunk, feltette a kérdést, hogy Japánban mégis mit viselnek a férjhez készülő lányok életük nagy napján.

Akkor merült fel bennem az ötlet, hogy írok erről egy cikket.

Japánban az esküvők két fő típusba sorolhatóak; sok fiatal a nyugati kultúra hatására a nálunk is megszokott fehér ruhás, keresztény szertartást imitáló esküvőket preferálja. Mások viszont maradnak a hagyományőrző, japán stílusú esküvőknél. Természetesen olyanok is vannak, akik ötvözik e kettőt, hogy még különlegesebbé tegyék a napot.

Nos, nézzük, miből is áll egy tradicionális japán ara ruházata. Legalulra egy úgynevezett nagajubant vesznek, ami egy vékonyabb fehér kimonó. Erre jön rá egy fehér shiro-kakeshita kimonó vagy egy színes iro-kakeshita kimonó, amit egy övvel, az obival kötnek össze. Legkívülre pedig egy nyitott kimonó kerül, ami lehet egy fehér shiro-uchikake, vagy pedig egy színes iro-uchikake, és ezt nem kötik össze obival.

(Shiro-kakeshita)

Ha a menyasszony ruhája teljesen fehér, azt shiromukunak nevezik, s régen azt szimbolizálta, hogy az ara tisztán, hófehéren lép be új otthonába, s férje családja „befestheti színekkel”, vagyis a lány átveszi új családja értékrendjét és hagyományait. Ez a legrégebbi menyasszonyi ruhafajta.

(Shiromuku)

Kicsivel később alakult ki a színes esküvői öltözet, az iro-uchikake, ami arra volt hivatott, hogy szerencsét és boldogságot hozzon az ifjú párnak. A színek, különösen a piros, valamint a ruha mintázata mind szerencsehozó díszítések voltak.

(Iro-uchikake)

Létezik még egy harmadik típusú esküvői viselet, a hikifurisode, ami a legkésőbb alakult ki a három fajta közül. Ez egy hosszú ujjú kimonó, amit obival kötnek össze, és ez nem nyitott.

(Hikifurisode)

A szetthez pedig egy szép háromszög alakú, fehér fejfedő is tartozik, a tsuno-kakushi, ami a leendő feleség féltékenységének szarvait hivatott elrejteni, hisz a jó feleség velejárója, hogy nem féltékenykedik fölöslegesen. Ennek van egy másik változata, a wataboshi, ami egy nagy kapucnihoz hasonlít, s régen azt a célt szolgálta, hogy eltakarja a lány arcát, és csak leendő férje láthassa az esküvőn. Természetesen létezik olyan opció is, hogy csak egy nagyobb paróka vagy konty, valamint gyönyörű kiegészítők díszítik az ara fejét.

Japáni kint tartózkodásom során az egyik tanítványom volt olyan kedves, és megengedte, hogy felvegyem az ő hajdani ruháját. A beöltöztetés maga 2 órán keresztül tartott, sok réteget kellett magamra ölteni, és elég nehéz is volt, de a végeredményért megérte. Japán himesamának (hercegnőnek) éreztem magam eme nagyon drága és egyedi esküvői öltözetben.

A felkelő nap országában tényleg tudják, hogy lehet egy ilyen különleges napot még varázslatosabbá tenni.

Nos, hölgyeim, ki kapott kedvet hozzá, hogy japán viseletben mondja ki a boldogító igent?