A szomszéd tömbház körül minden hónap utolsó vasárnap reggelén nagy a nyüzsgés. Ilyenkor ugyanis mind kivonulnak a ház elé, és együtt teszik rendbe a ház előtti utcát. Van, aki gazol, van, aki lenyírja a füvet, van, aki a virágokat trágyázza, sőt, van, aki a kerítést festi le. Pici gyerekektől az idősekig mindenki tevékeny, nem látni egy lustálkodót sem.
Japánban nagy hagyománya van az ilyen közösségi gazoló-szemétszedő-rendtevő napoknak, ilyet már az általános iskolák (sőt, néhol az óvodák is!) szerveznek diákjaiknak, amikor az iskola körüli utcákban szedik össze a szemetet (ami tulajdonképpen nincs is), a lehullott faleveleket, valamint teszik élhetőbbé, szebbé a diákok és a lakók környezetét. Jómagam is részt vettem pár ilyen alkalmon gyerekkoromban a narai iskolám környékén. Anno nagyon élveztük ezeket a napokat, mert akkor aznap nem kellett a kacskaringós kandzsikat (kínai írásjegyeket) tanulni és gyakorolni órákon át a tanteremben, hanem helyette a szabadban tölthettük a napot barátainkkal.
A már nyugdíjas idősek többsége sem üldögél otthon tétlenül. Önkéntes csoportokba szerveződve takarítják, gazolják, szépítik a környék parkjait, utcáit. A mi utcánkban található parkba is heti háromszor jönnek reggelente, hogy az összes lehullott falevelet összeszedjék, és a gyerekek számára jó példát mutassanak, és kellemes játszóteret biztosítsanak.
Ugyanakkor sajnos ma már a házak körüli gazolós napok egyre ritkábbá váltak Japánban, pedig ez a tevékenység közösségformáló funkciót is betöltött sokáig. Ennek oka, hogy a városi japánok többsége már ún. mansionban lakik, ami portással, takarító- és karbantartó személyzettel ellátott lakóházat jelent. Ezekben a házakban sokszor a nap 24 órájában van portaszolgálat, folyamatos a takarítás, kertgondozás, utcaseprés stb. Ára borsos, a közös költség sokszor meghaladja a havi 20e japán jent, ami megközelítőleg 50e forintnak felel meg, de az idő szűkében élő japánoknak még így is bőven megéri. A legnagyobb hátránya, hogy az ilyen lakóházakban élők még a közvetlen szomszédjaikat is alig-alig ismerik, és lehetőség sincs egy jó kis gazolás közben elmélyíteni a kapcsolatot.
De azért őszintén bízom benne, hogy az időseknek és gyerekeknek köszönhetően még sokáig fennmarad ez a jó szokás, és sikerül még sok-sok generáción át tisztán tartani az országot.
Források:
http://kawahigashi377.blogspot.com/2014/08/
http://maginu-chounaikai.com/2018/10/12/cleaning-2018-3/
http://www.sapporo-park.or.jp/odori/news/%E5%85%88%E9%80%B1%E3%81%AE%E3%83%9C%E3%83%A9%E3%83%B3%E3%83%86%E3%82%A3%E3%82%A2%E6%B4%BB%E5%8B%95/
