Szerintem mindannyian emlékszünk még középiskolás és gimis kémia óráinkra, mikor tanáraink bemagoltatták velünk a periódusos táblázatot. A hosszú órákra, amiket memorizálással töltöttünk, melyik elem milyen csoportban tartozik, alkálifém, nemesfém, esetleg halogén vagy nemesgáz?
2016 viszont szomorú év a jelenlegi diákoknak, hisz idén 4 új, mesterségesen előállított elemmel bővül majd a táblázat, melyet meg kell tanulniuk. Az egyiket Amerikában, a másikat Oroszországban, a harmadik egy orosz-amerikai együttműködés révén, a negyediket pedig Japánban sikerült létrehozni.
A különböző tudományágak mindig is izgatták a fantáziámat, űrkutatás, robotika, vegyészet, pszichológia, s bár az élet úgy hozta, hogy humán vonalon tanultam tovább, az ismeretlen kutatása iránti vonzalmam máig megmaradt.
Ezért is fogott meg az alábbi hír, mely összeköti a számomra két legizgalmasabb témát, Japánt és egy új dolog felfedezését.
A Riken intézet kutatócsoportja Morita Kosuke professzor vezetésével 2004-ben, 2005-ben valamint 2012-ben, háromszor is sikeresen szintetizált egy új, mostanáig nem létező kémiai elemet.
Felfedezésüket Japán nagyszerű népének tiszteletére Nihoniumnak keresztelték, mivel Nihon japánul Japánt jelenti, de egy másik olvasatban a Felkelő Nap országaként is lehet fordítani. Eredetileg a periódusos táblázatban a 113-as rendszámú szupernehéz elemnek ununtrium volt az ideiglenes neve.
Ez az első ilyen felfedezés ázsiai országban. Az új név bejelentésekor Morita professzor tisztelgett példaképe, Ogawa Masataka előtt is, kinek 1908-as úttörő munkássága később hozzásegített a 43-as rendszámú elem felfedezéshez. Továbbá csapata reméli, hogy felfedezésük visszaállítja a tudományokba vetett hitet és bizalmat mindazokban is, akik csalódtak és szenvedtek a 2011-es fukushimai nukleáris katasztrófa miatt.
A Nihonium létrehozását egy orosz-amerikai kutatócsoport is magáénak követelte, de a Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója valamint a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Uniója is egyértelműen úgy döntött, hogy a japán kutatócsoport fedezte fel korábban.
2004 júliusában a japán csapat jelentette be egyetlen 278Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hideg-fúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket.
S hogy tudományosabb beállítottságú olvasóinknak is kedveskedjek, az új elem jellemzői és adatai az alábbiak:
| Általános | |
| Név, vegyjel, rendszám | Nihonium, Nh, 113 |
| Elemi sorozat | v.sz másodfajú fémek |
| Csoport, periódus, mező | 13, 7, p |
| Megjelenés | ismeretlen, vsz. ezüstös fehér vagy fémes szürke |
| Atomtömeg | (284) g/mol |
| Elektronszerkezet | [Rn] 5f14 6d10 7s² 7p1 (tallium alapján vsz.) |
| Elektronok héjanként | 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3 |
| Halmazállapot | v.sz. szilárd |
| CAS-szám | 54084-70-7 |
Az elem gyakorlati felhasználásáról még nem tudunk semmit, hisz nagyon radioaktív, s nagy része a másodperc töredéke alatt megsemmisül. Legstabilabb izotópja, a nihonium-286 is 20 másodperc alatt feleződik. A jövő kutatóira vár majd a nagy feladat, hogy felfedezzék, milyen felhasználási területei lehetnek a Nihoniumnak, ha van egyáltalán.
S végezetül, lássuk, hogyan is fog kinézni a 21. század periódusos táblázata! 🙂
Referenciák
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ununtrium
http://iupac.org/iupac-is-naming-the-four-new-elements-nihonium-moscovium-tennessine-and-oganesson/
http://www.japantimes.co.jp/opinion/2016/06/25/editorials/the-importance-of-nihonium/#.V3-MIBKzlR1
Fotók
http://www.visionair.nl/wp-content/uploads/2016/06/nihonium-266x300.jpg
http://files.brightside.me/files/news/part_8/80855/preview-650x341-98-1457959341.jpg
http://i.cbc.ca/1.3624197.1465484274!/cpImage/httpImage/image.jpg_gen/derivatives/16x9_620/japan-new-element-names.jpg
https://timedotcom.files.wordpress.com/2016/06/gettyimages-502983318.jpg?quality=75&strip=color&w=1100
https://www.llnl.gov/sites/default/files/field/image/1_atom.jpg
http://cdn.sci-news.com/images/enlarge2/image_3936e-Periodic-Table.jpg
