Japán területe Magyarország körülbelül háromszorosa, de a magas hegyek miatt ennek körülbelül csak a 30%-a lakható. Egy ekkora területre van bezsúfolva 120 millió ember, amiből következik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a hely maximális kihasználására, amely természetesen a közlekedés és az autók terén is megnyilvánul. Korábban, még a SUV autók elterjedése előtt sokan a japán autókat a könnyű szerkezetről, a kis, kompakt méretekről ismerhették, mint amilyen például a Magyarországon klasszikussá vált „mi autónk”, a Suzuki Swift. (tovább…)
Nemrégiben a Facebookon olvastam egy érdekes hírt, hogy Japánban növények kelnek ki az újságokból. Az egyik barátnőm, akivel kint tanultunk Tokióban, rám írt, hogy olvastam-e, s szerintem igaz-e, mert míg kint éltünk, nem találkoztunk ilyennel.
Az egy évvel elhalasztott XXXII. (tokiói) nyári olimpiai játékok sorsa elválaszthatatlanul összefonódott a Covid19 pandémiával. Japánban a negyedik hullám május közepén tetőzött. Márpedig az olimpia július 23-án kezdődik (és augusztus 8-ig tart), míg a paralimpiát augusztus 24. és szeptember 5. között tartják meg. Az olimpiát nagyon jelentős veszteséggel lehetne csak lemondani, mivel kiesnének a szponzori és a közvetítési jogokból származó bevételek, amelyekből a Nemzetközi Olimpiai Bizottság működését nagy részben fedezik. A Covid új hulláma miatt idén tavasszal jelentősen megnőtt az olimpiát ellenzők tábora Japánban, tüntetésekről is láthattunk híradásokat. A japán orvosok szakszervezetének vezetője szerint az olimpiára érkezők nyomán akár egy új helyi vírus (mutáns) is kialakulhat.
A múlt hónapban az egyik blogbejegyzésünk arról szólt, hogy Japánban komoly kultúrája van annak, hogy az elhagyott tárgyakat megőrizzék, majd visszajuttassák az eredeti gazdájukhoz. Bármilyen tárgyat is veszítünk el, az legtöbbször előkerül.
Ezt én is csak megerősíteni tudom, az elmúlt évek során hagytam már el napszemüveget, fejhallgatót és könyvet távolsági buszon. Sporttáskát ruhástól, tabletestől a vonaton. Némi telefonálgatás és a közeli állomás meglátogatása után órákon-napokon belül előkerült minden. (tovább…)
Miután értesültem róla, hogy Gyulán japánkert épül, sőt azt is megtudtam, hogy kedves barátom Dani Zoltán, számos kiváló magyarországi japánkert – köztük a szentendrei – tervezője és építője dolgozik rajta, nem tudtam megállni, hogy ne kérjek tőle interjút. Most ezt a beszélgetést foglalom össze röviden. (tovább…)
Múlt vasárnap délután egy spontán ötlettől vezérelve a Gellért-hegyen sétáltunk. A hegy nyugati oldalán, a víztározó tetején bukkantunk rá a Filozófiai kertre, amelynek kapujában sziklába vésett üzenet hirdeti, hogy az ott található szoborcsoportot „Egymás jobb megértésért” készítette Wagner Nándor – Japánban!
Gyerekkoromban családom több mint 6 évet töltött Japánban. Ezt követően a szűk család körében rögzült néhány japán szó használata, melyekre nincs elég jó szó a magyarban. Ezek közül az általunk legtöbbet használt szó a „wasuremono” (忘れ物, ejtsd: vaszuremono), ami annyit jelet: elhagyott vagy otthonfelejtett tárgy. Mielőtt otthonról elindulnánk egy utazásra, biztosan felteszi valaki a kérdést a család többi tagja számára: „Nincs vaszuremono?”, vagyis nem marad itthon semmi fontos? Nos, a mai blogcikkemben a szó tágabb értelmében foglalkozom az elhagyott, mostoha tárgyakkal a tokiói rengetegben. (tovább…)
A japán videójáték egy tipikus fajtája a visual novel (VN), azaz a történet által vezérelt játék, amelyről mint műfajról egy korábbi blogomban írtam már. Általánosságban elmondható róluk, hogy korlátozott grafikai megjelenítéssel, egy történet elmesélésére fókuszálnak, általában egyes szám első személyben. Ebben az írásomban azt elemzem, hogy a visual novel grafikai fejlődése miként haladt az általunk ismert „nyugati” játékiparral párhuzamosan. (tovább…)
Akik ismernek, tudják, imádom a meséket, mondákat, történelmet, sokat olvasok, s gondoltam, mai cikkemben Japán egyik legszentebb helyét fogom bemutatni, ahol a legenda és valóság találkozik.
Az Ise Jingu-t tartják a szigetország egyik legrégebbi szentélyének (pontosabban, szentélyek együttesének, mivel több híres főszentély, mint pl. Naiku, Geku és 125 kisebb szentély alkotják). A feljegyzések és hiedelmek szerint története állítólag 2000 évre nyúlik vissza.
By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more
