A héten gondoltam két, szívemhez közel álló témáról fogok írni. Az egyik, mint sejthetik, Japán, a másik pedig csodás bolygónk védelme, azon belül is a hulladékok csökkentése.
Tudom, manapság már a csapból is ez folyik, de Földünk védelme közös érdekünk, ha fent akarunk maradni. Ha nem figyelünk oda rá, akkor olyan dolgokkal kell szembesülnünk, mint például Mongóliában, ahol a fővárosban annyira nagy a légszennyezés, hogy a mutatók már kiakadtak, s a gyerekek asztmával és egyéb légzési nehézségekkel kerülnek kórházba, az utcán pedig már járni sem lehet egy speciális maszk nélkül.
Vagy hogy bálnák vetődnek partra, gyomrukban sok kilogramm hulladékkal.
Gondolom, egyikünk se vágyik olyan jövőre, ahol friss levegőt csak palackból szívhatunk, vagy a zöld erdők és mezők képe is már csak a mesékre korlátozódik.
No, de hogy kerül a képbe Japán?! A szigetországról tudni kell, hogy nagyon sok szemetet termel, mindent vagy 5-ször műanyagzacskókba csomagolnak. Hétéves kintlétem alatt szörnyű volt látni, hogy még az almákat és körtéket is képesek voltak egyenként becsomagolni. Ennyi szemetet csak egy módon tudtak kezelni, újrahasznosítással.
Emlékszem, hétköznap minden nap más szemetet vittek el. Be volt osztva, hogy hétfőn és csütörtökön volt az éghető szemét (ide a komposztálható anyagok kerültek), kedden voltak a műanyag üvegek és konzervdobozok, szerdán a papír, pénteken pedig a fém, üveg, stb.
A lakásomba való beköltözéskor az önkormányzattól kaptam egy kis füzetecskét, amiben részletesen leírták képekkel együtt, hogy melyik szemét melyik kategóriába tartozik. Az elején állandóan néztem, mit, melyik zacskóba teszek, de egy idő után már fejből ment. Nagyon komolyan vették! Ha valaki mást tett ki az adott napon, mint ami meg volt szabva, azt nem vitték el. Továbbá ott nem voltak kukák, csak szemétlerakó helyek, s komoly büntetés is járt, ha valaki nem tartotta be a szabályokat.
Hazaköltözve örömmel láttam, hogy Magyarországon is sok helyen elindult a szelektív szemétgyűjtés, több-kevesebb sikerrel.
Most pedig, a hosszú bevezető után, végre rátérek cikkem igazi témájára. Szeretnék bemutatni egy japán kisvárost, eldugva a hegyek közt Shikoku szigetén (Japán 4 fő szigetének egyike), ahol a szelektív hulladékgyűjtés és újrafelhasználás fantasztikus eredményeket ért el.
Ismerjék meg Kamikatsu városát, ahol a termelt hulladékok 81%-át újrahasznosítják. (Összehasonlításképp mondom, ez az arány Magyarországon 34% körül volt 2016-ban!)
Nézzük, hogy is érte el ez a kis japán városka, hogy nemcsak a szigetországban, hanem az egész világon példaként tekintenek rájuk.
A második világháború után megkezdődött az ország gazdasági fellendülése, s az újonnan épült gyárak nagy mennyiségű ipari hulladékot bocsátottak ki, valamint a fejlődő városok hasonlóan nagy mennyiségű építési törmeléket termeltek. Japánban a hulladékmennyiség 20 év alatt mintegy ötszörösére nőtt, az 1960-as 8,9 millió tonnáról 1980-ig 43,9 millió tonnára. (A japán Környezetvédelmi Minisztérium éves beszámolója szerint 2016-ban összesen 43,2 millió szemét gyűlt össze. ) Hogy megszabaduljanak ettől az irdatlan mennyiségű szeméttől, a prefektúrák hatalmas összegeket áldoztak az adófizetők pénzéből, hogy szemétégetőket hozzanak létre, amik még így is nehézkesen tudták feldolgozni a temérdek szemetet.
Az 1990-es években Kamikatsu városa komoly erőfeszítéseket tett a hulladékkezelése modernizálására. Programjukat Zero Waste Academy-nek nevezték el, s célul tűzték ki, hogy 2020-ra 0-ra csökkentik a nem újrahasznosítható hulladékok mennyiségét.
Első körben készítettek egy tanulmányt a keletkező hulladékok mennyiségéről, összetételéről és fajtáiról. Az eredmények kimutatták, hogy a nyers szemét (tojáshéj, krumplihéj, stb.) termelődött a legnagyobb arányban (30%-a volt az összes hulladéknak). Tekintettel az ilyen típusú hulladékok magas nedvességtartalmára, égetéskor sokkal több tüzelőanyagot kellett használni, hogy elégjenek. Ekkor döntött úgy a város, hogy más megoldást keresnek. Így született meg a nyers szemét komposztálásának gondolata.
1995-ben egy merőben új, úttörő módszert vezettek be. Kamikatsu vezetése pénzügyi támogatást nyújtott a lakosoknak, hogy házi komposztálókat vegyenek. A lakók háztartásonként vehettek egyet nagyon potom áron, mindössze 10000 jenért (kb. 25000 Ft). Ezzel elérték, hogy a város 97% -a áttért a komposztálásra.
Az 1997-es tároló- és csomagolóanyagok újrahasznosításra vonatkozó nemzeti törvény elfogadásával és bevezetésével a város elkezdte szelektíven gyűjteni a jogszabályban meghatározott hulladékfajtákat. Viszont nem elégedtek meg ezzel a város vezetői, elkezdtek aktívan felkutatni újrafelhasználással foglalkozó cégeket, amik a szelektíven gyűjtött hulladékból új termékeket hoztak létre. Ez azt eredményezte, hogy minél több céggel kötöttek egyezséget, annál több kategóriát alakítottak ki szemétgyűjtésnél. A kezdeti kilenchez képest mára már 45 csoport van a hulladékok szelektív gyűjtésére. Például a fémeket öt típusba sorolják, a műanyagokat hat csoportba, a papírt kilencbe. Nagyon kevés hulladékot égetnek el, csak olyan anyagokat, mint a PVC vagy a gumi, valamint az eldobható pelenkák és a női higiéniai termékek.
Hogy mindez olajozottan tudjon működni, Kamikatsuban bevezették a „Hozd el a saját szemeted” mozgalmat, mely keretében arra kérték a lakosokat, hogy személyesen vigyék el a válogatott szemetüket a közös hulladékgyűjtő helyre, amely minden nap 7:30-tól 14:00-ig tart nyitva.
A helyszínen pedig mindig van egy alkalmazott is, aki készségesen segít a hulladékok válogatása során felmerült kérdésekben. Természetesen a szelektív gyűjtésért kis fizetség is jár, ezzel ösztönözve az embereket, hogy elsétáljanak. Bár lehet erre nem is lenne szükség, a hulladékszelektáló mára már a város egyik közösségi pontja lett, ahol az idősek és fiatalok egyaránt szeretnek összegyűlni és beszélgetni.
A sok erőfeszítésnek pedig meg is van a jutalma. Minél több figyelmet fordítanak a válogatásra, annál nagyobb áron tudják ezeket értékesíteni a piacon. Az olyan hulladékok eladása, mint például a papír vagy fém évente 2,5 millió - 3 millió jen profitot hoz a városnak, amit a hulladékkezelési költségek fedezésére tudnak fordítani.
A város tervezi, hogy a maradék 19% égetni való hulladék problémáját is rövidesen megoldják, például a jelenleg eldobható pelenkák helyett mosipelusokat akarnak majd adni minden, 1 év alatti gyermeket nevelő családnak.
(Tudom, sokan elszörnyednek a gondolattól, de a testvérem az unokahúgom születésekor úgy döntött, hogy belevág a mosipelusok világába, ami ugyan nem olyan kényelmes, mint az eldobható pelenkák, de drasztikusan lecsökkenti a szemétmennyiséget. Hamar bele lehet jönni, s máig az egyik legjobb döntésének tartja ezt a váltást.)
A kisvároska példája is mutatja, hogy ahol akarat van, ott megoldás is lesz. Hiszem, hogy a fenti modell nemcsak falvakban, hanem nagyobb városokban vagy metropoliszokban is működhetne több kihelyezett szelektív szemétgyűjtővel, komposztálóval. Jómagam is már pár éve igyekszem csökkenteni a háztartási hulladékomat. Mosótojással és bio mosóparfümmel mosok, mosóhálóval megyek bevásárolni zöldséget-gyümölcsöt, kerülve az egyszer használatos műanyag zacskókat és mindig van nálam vászontáska, amibe pakolhatok, hogy csak pár példát említsek a sokból. Tény, hogy az ilyen életforma nem könnyű, de hozzá lehet rövid időn belül szokni.
A fent említett szelektív hulladékgyűjtés pedig tudom, nem lenne olyan kényelmes, mint most, hogy egyáltalán nem, vagy csak 4 csoportba gyűjtjük a szemetet, amit a kukásautó majd elvisz a ház elől, s nem kell gyalogolnunk vele sehova, de fajunk túléléséért és gyermekeink szebb jövőjéért szerintem megérné elgondolkodnunk Kamikatsu város erőfeszítésein.
S ha elsőre nem is drasztikusan, de javaslom mindenkinek, hogy picit gondolkozzon el, hogyan is tudná szemétmennyiségét csökkenteni, akár apró dolgokkal is, hisz minden segítség számít szegény bolygónknak.
Földanyánk nevében előre is köszönöm mindenkinek!
++++++++++++++++++++++++++++++++++
Források:
http://zwa.jp/
https://akipress.com/news:585837/
https://www.nippon.com/en/guide-to-japan/gu900038/the-kamikatsu-zero-waste-campaign-how-a-little-town-achieved-a-top-recycling-rate.html?pnum=2
https://www.greatbigstory.com/stories/japan-s-town-with-no-waste
Képek és videó:
Kép 1 https://akipress.com/news:585837/
Kép 2 https://www.keyt.com/news/national-world/pregnant-whale-washed-up-in-italy-had-22-kilograms-of-plastic-in-stomach/1064678987
Kép 3 http://www.city.meguro.tokyo.jp/kurashi/shizen/gomi/pamphlet_shokai/shigengominihongopdf.files/HP.pdf
Borítókép, Kép 4,5 https://whyy.org/segments/zero-waste-town-recycles-most-of-its-trash/
Kép 6,7,8 https://www.nippon.com/en/guide-to-japan/gu900038/the-kamikatsu-zero-waste-campaign-how-a-little-town-achieved-a-top-recycling-rate.html?pnum=2
Kép 9 https://www.gaia.com/article/goddess-gaia
Videó https://www.youtube.com/watch?v=OS9uhASKyjA