Örök sajnálat dala

Most hétvégén úgy döntöttem, hogy kitakarítom a radiátorokat, mivel nemsokára be kell kapcsolni a fűtést. A módszerem egyedi volt, az egyik kezemben ecset, a másikban porszívó. Így takarítom már régóta. Ez egy kellemes emléket idézet fel bennem.

Eszembe jutott pár beszélgetésünk nemrégiben elhunyt kolléganőmmel.

Kezdetben nem tudtam, hogyan lehet kiszedni a radiátorok belsejében lerakódott port és pókhálókat, így megkérdeztem őt, van-e valami jó ötlete. Ekkor mondta a fent említett tisztítási módszert.

S bár szükséges mindkét kéz jól összehangolt koordinációja, ezzel a trükkel szépen ki lehet pucolni a nehezen elérhető helyeket is. A kisfia jött erre rá.

Együtt dolgoztam vele majdnem 20 évet. Mondhatom, hogy a magyar emberek közül talán vele töltöttem a leghosszabb időt együtt. Az elmúlt 20 évben sok helyen kirándultunk, szép közös emlékeim vannak, bár igaz, az elmúlt pár évben kevesebbet tudtunk találkozni.

Voltunk Vácon a közös ismerőseinknél, Kincsesbányán együtt szüreteltünk, jártam vendégségbe a vidéki lakásán, később pedig a pesti otthonában és a szüleinél is. Voltunk közösen Tori Amos koncertjén Budapesten és kisvasutaztunk a gyerkőceinkkel Szilvásváradon.

Valamint pont a mai nap jutott eszembe az is, hogy amikor a Margit kórházban feküdtem szülés után, meglátogatott és hozott nekem isteni finom rakott krumplit. Ez 11 évvel ezelőtt, szeptember végén volt.

Mára viszont csak a közös fényképek és emlékek maradtak. Tudtam, hogy beteg és szenved, de valahogy az utolsó pillanatig reménykedtem, hogy valami csoda történik.

Azóta, amióta elment, egy régen olvasott híres kínai költő, 白居易(Bai Juyi)egyik hosszú versének részlete, a 長恨歌(örök sajnálat dala)jár a fejembe, amelyet 806-ban írt. A vers később nagy hatást gyakorolt a japán Heian- kori irodalomra is, mint például a  源氏物語 / Genji Monogatari-ra.

A vers arról szól, hogy 玄宗皇帝(Xuanzong tangói császár)visszaemlékszik a kedvenc ágyasára, 楊貴妃(Yang Guifei)-ra. Leírja végtelen szomorúságát és bánatát, s felidézi a régmúlt szerelmet/ szeretetet, ami soha többé nem tér már vissza.

 

在天願作比翼鳥  Az égen, mint szerelmes gerlepár szárnyalunk egymás mellett,
在地願為連理枝  A földön tavasztól tavaszig összefonódó faágak vagyunk.
天長地久有時尽  Amíg a világegyetem tart, és amíg az idő végleg meg nem áll,

此恨綿綿無絶期  Elválásunk bánata soha nem ér véget.

(Szabad fordításom)

 

Az utolsó beszélgetésünket soha nem fogom elfelejteni.

Nyugodt volt, csak én zokogtam megállás nélkül. Lelkileg nagyon erős volt. Példás kolléga volt a munkahelyen, de a magánéletben is sokat tanultam tőle.

Utolsó ajándékom neki egy zöld színű könyvjelző volt, rajta egy felszálló darumadár.

Kérlek szépen, drága darumadár, vigyázz rá a felfelé menő úton!

**********************************

 

 

Kép forrása: https://kknews.cc/news/rybmr3o.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük.
A hozzászólások moderálást követően kerülnek megjelenítésre, amely 48 óráig is eltarhat. Köszönjük a türelmét!

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.