Az Asahi Super Dry sör, vagyis japánul „Asahi Suupaa Dorai” egy kimondottan üdítő hatású, „száraz” láger. A Japánban töltött éveim alatt magam is komoly mennyiséget pusztítottam belőle. Erre szerencsére nagyon sok lehetőségem volt.

Bár Japánban (is) nagy számban fogyasztanak az emberek egyedül otthon alkoholt, azok, akik hozzám hasonlóan a társas züllést preferálják, inkább nomikaira (alkohol meghajtású informális összejövetel barátokkal vagy kollégákkal) járnak. Ezeknek az összejövetelek megszokott szereplője az Asahi Super Dry is.

Az aszahi (朝日) japánul annyit tesz, „reggeli nap”, vagyis „felkelő nap”.
Japán első számú sörgyártó vállalata is úgy, ahogyan reggel a nap, apránként egyre magasabbra emelkedik Japán gazdaságának horizontján immáron több, mint 130 éve.
A vállalat 1889-ben kezdte meg működését Oszakában. Ekkor még Oszakai Sörgyár (Ōsaka Bakushu Kaisha) néven. Egyébként nagyjából ezidőtájt indult Japán két másik nagy sörmárkája, a Sapporo (akkoriban Sapporo Bakushu Kaisha) és a Kirin (eredetileg SPRING VALLEY BREWERY), így innen számítják a japán sör fénykorának kezdetét is.

Asahi sör - Az Ōsaka Bakushu Kaisha korai plakátjainak egyike
Az Ōsaka Bakushu Kaisha korai plakátjainak egyike

1906-ban, hogy megszűntessék a cégek közötti egymást felőrlő versenyt és együttesen erősítsék a japán sör exportját, az Osaka Bakushu, Sapporo Bakushu és a Yebisu sört gyártó Nippon Bakushu egyesülésével létrejött a Dai-Nippon Sörgyár (Dai-Nippon Bakushu Kabushiki Gaisha).

A japán sörpiac 70%-át uraló vállalategyüttesnek egészen 1949-ig volt tagja az Oszakai Sörgyár, amikor is a zaibacuk (gazdaságot domináló szűkkörű pénzügyi érdekcsoportok) felosztását célzó „Túlzott Gazdasági Erő Koncentrációjának Megszüntetéséről” szóló törvény (kado keizairyoku shuchu haijo-ho) értelmében feloszlatták őket a ma ismert Asahi Sörgyár és Nippon Sörgyár vállalatokra (ami egyébként a mai Sapporo Sörgyár).

A háború után újra kialakult egy heves verseny a belföldi sörpiacot uraló három vállalat között. A Nippon Sörgyár a piac megközelítőleg 38%-át, az Asahi a 31%-át, míg a Kirin nagyjából 25%-át tette ki az eladásoknak. Az Asahi egészen 1960-ig tartotta második helyét, azonban addigra a Tokióra összpontosuló gazdasági fellendülés következtében az inkább Nyugat-Japánban népszerű Asahi visszaesett a harmadik helyre és még sokáig ott stagnált.

Asahi sör - Asahi Beer reklámplakát
Asahi Beer reklámplakát

Azonban 1987-ben történt valami, ami miatt a vállalat megszerezte az első helyet a japán sörpiacon. 1986-ban egy olyan új termék kifejlesztésén kezdett el dolgozni, amely az „FX” kódnevet viselte. Ez nem volt más, mint Japán első „száraz” söre, az Asahi Super Dry, amit a cég 1987 márciusában dobott piacra a fővárosra és annak vonzáskörzetére korlátozva. Az első évre tervezett eladási mennyiséget (azaz egymillió ládát) már az első pár hónap során elérték, az év végéig peidg összesen 13 és fél millió ládát adtak el. A termék olyan népszerű volt, hogy a vetélytársak hasonló termékek kifejlesztésébe fogtak és elkezdődött a „dry háború”. Azonban az Asahi Super Dry népszerűségét egyik rivális sem tudta felülmúlni, így az Asahi vállalata 1998-ra a korábbi harmadik helyről drámai módon felküzdötte magát az első helyre, amit azóta is magabiztosan tart.

Asahi sör - Asahi reklám
Asahi sörreklám. "Yes."

Mára az Asahi Super Dry a világ számos országában elérhető és nagy népszerűségnek örvend. Többek között nálunk is forgalomban van, mióta a vállalat 2017-ben felvásárolta az egykori SAB Miller közép- és kelet-európai vállalkozásait és márkáit, köztük a hazai Dréher Sörgyárat is.

Így nagy szerencsémre a Japánban töltött nomikaiokról ismerős száraz, „karakuchi” ízt a hazai összejöveteleken is ugyanúgy élvezhetem. Megyek is felbontani egyet.

 

Források
Képek