Kevesen tudják, hogy Tokiónak nem csak a felhőkarcolók között a tárgyalásokra siető komor üzletemberekkel teli vidékei vannak. Őszinte leszek: mi is csak nem olyan rég tudtuk meg kolléganőmtől. Javaslatára látogattuk meg Tokió prefektúra nyugati csücskét, a természeti szépségekben bővelkedő Okutama régiót.

Azt gondolnánk, hogy Japánban egy prefektúrán belül minden távolság villámgyorsan áthidalható a shinkansen gyorsvonatoknak köszönhetően, de ez Tokió prefektúra legeldugottabb csücskére nem mondható el sajnos. Aki Okutamába szeretne menni, arra kb. 3 órás vonatozás vár. Ráadásul ezek a vonatok szó szerint minden fűcsomónál megállnak. Miután leszállunk a vonatról, onnantól érdemes bérelt autóval továbbmenni, mert a helyi tömegközlekedés nagyon ritkán jár csak.
Mi is egy autót bérelve jártuk be az Okutama folyó völgyét és az Okutama tavat, a gátat, a hegyeket és a leghíresebb vízeséseket, termálfürdőket. Most jöjjön némi ízelítő:




A kétnapos kirándulás első fárasztó napját egy régies stílusú japán fogadóban próbáltuk kipihenni, több-kevesebb sikerrel. Erről a fogadóról van szó:

Mondani sem kell, hogy ilyen kietlen vidéken természetes a szimbiózis a bogarakkal, pókokkal és mindenféle csúszó-mászókkal (erre külön felhívták a figyelmünket előre). De azért az már nekünk is meglepetés volt, hogy az ágyneműhuzatunk tele volt telelni vágyó poloskával, és egy éjszaka alatt a rovarhatározó szinte összes egyedével sikerült összeismerkednünk. 😀
Másik meglepetés a hőmérséklet volt. Napközben is csak 14 fok volt a szobánkban, de reggel csak kevéske 8 fok ébresztegetett minket. A nagykabát igazán jól esett a reggelihez.
Viszont a pozitív oldalt is bemutatnám: a házi koszt nagyon bőséges és fenséges volt, végig sem tudtuk enni a sort!

Sőt, az ablakunk alatt folydogáló patak csobogásáért mindenképp megérte küzdeni a sok rovarral!

A második napunkat is kirándulással és az őszi falevelek csodálásával töltöttük. Következzék még két kép:


Egyszóval Tokiónak nem csak egy arca van. Aki csak az épületdzsungelt ismeri a japán üzletkötők hordájával, annak mindenképp el kell látogatnia Okutamába is!
A fotókat a családtagok készítették.