Hokkaido kb. Magyarországnyi területén 6 nemzeti park van, mindegyik a vulkanikus eredetű hegységek és a köztük megcsillanó tavak szépségéről híres. A fenyőkkel és lombhullató fákkal vegyesen borított vegetáció az év minden szakában vonzza a turistákat, s egyre több külföldi keresi fel télen a porhóval borított sípályákat, nyáron az erdőket, egész évben a hőforrásokat. A nyári szezon legelején kirándultunk a Daisetsuzan Nemzeti Parkban, amely a legnagyobb Japánban, és itt található az északi sziget legmagasabb, 2290 m magas csúcsa, az Asahidake.
A hegyre egy kötélpálya visz fel kb. 1400 m magasságig, onnan turista ösvényeken lehet barangolni, hegyet mászni. Először is a turista-információs központba látogattunk, hogy tájékozódjunk.
Ha valaki Japánba utazik és szeretne belekóstolni a japán kultúra főbb elemeibe, akkor a fürdőzést nem hagyhatja ki. Ehhez nyújthat segítséget a jelen legek listája és rövid leírása, illetve az előző bejegyzésem az alapokról és illendőségekről. Azt, hogy a japán fürdőkultúra hogyan tér el az itthonitól szokásrendszerében, azt már az előző bejegyzésemben kifejtettem. Most konkrét fürdőket hozok, amik valami miatt kiemelkednek a japán fürdők sokaságából. Ebben a Rakuten Travel besorolására támaszkodnék, mert nem volt szerencsém minden japán fürdőt bejárni és saját listám elkészíteni 😉 (de megemlítem azt is, ha személyes tapasztalatokkal rendelkezem adott fürdőről).
Az összes (kb. 3000) japán onsen gyöngyszemeit emeltem ki alább, de ez nem jelenti, hogy nem találhatunk más szempontból szívünkhöz közelállót Japán valamely eldugott vidékén, sőt! Szóval, ha valakinek vannak ilyen ambíciói, hajrá a felkutatásukra és várom a híreket a kedvencekről!
Az alábbi egy japán népszerűségi lista 2016-ból:
1. Atami (Shizuoka megye)
Azon túl, hogy Japán egyik népszerű tengerparti nyaralóvárosa, egy nagy gyógyfürdő is található itt, ami Tokugawa Ieyasu hőn szeretett fürdője volt (már a 16-17. században). Híres még a rendszeres, tengerparton megrendezett tűzijáték fesztiváljairól (egy ilyenen nekem is sikerült egyszer ott lennem és mondhatom egy másik „must-see” a japán programok sorában). Egyébként pedig 50 perc Tokiótól shinkansen-nel. Ami japán viszonylatban nem távolság 😉
Tényleg vannak japán őshonos majmok és még fürdőznek is a téli hidegekben!
A fürdőzés időtlen-időkig vezethető vissza a japán kultúrában (már a 6. században vannak rá utalások a Japán Krónikában); a szigetek adottságai miatt nagyon sok helyen tör fel forró víz a földből.
A kint töltött tél tapasztalatai alapján én azt szűrtem le, hogy mivel a japán lakások a nyári meleghez optimalizálva nagyon szellősre készülnek, ezt télen (fűtés híján) a fürdővel igyekeznek kompenzálni, azaz a hideg lakásokban lakók elmennek fürdőbe, vagy otthon mártóznak meg, és annyira felmelegítik tagjaikat, hogy amíg a meleg ágyba kerülnek, kitart.
A fürdő (onsen; 温泉) szó, kifejezetten természetes forrásból feltörő, ásványi anyagokkal teli gyógyvíz alapú fürdőkre utal (van pusztán tisztálkodásra szánt közfürdő is, ez a sento). A definíció szerint az onsen vize földből előtörő, min. 25 fokos, tartalmaz legalább egyet a 19 megjelölt kémiai alkotóelemből (ilyen a vas, kén stb). Az ásványokat nagyon prózai szóval jelölik: yunohana (a forró víz virága). Ezt sokszor fürdősóként árulják, így bárki hazaviheti és teheti saját fürdővizét gyógyerejűvé vele.
A fürdők bejáratán ott szerepel a yu (湯 vagy ゆ) szó, ami a meleg vizet jelenti (お湯).
Nem ritka, hogy egy ismerősöm, barátom tanácsért fordul hozzám élete első japáni utazása előtt.
Lehetne persze infók tömegével felvértezve jó utat kívánni, de egy ideje már az a stratégiám, hogy a legnagyobb valószínűséggel előforduló olyan pár szituációt ismertetem, melyben igenis szokatlan körülmények között, az addig megszokottól merőben eltérően kell(ene) majd viselkedni.
Ide sorolom többek között a különböző papucsok használatát, az étkezési szokásokat, a tömegközlekedésre vonatkozó tudnivalókat, a köszönési módokat, meghajlási formákat, vagy a mai nap témájaként választott japán fürdőzési kultúrát.
Pár szóban ki fogok térni írásom végén a japán otthonokban szokásos fürdési módokra is, de a témát egészében jobban, átfogóbban jellemzi ha az onsenekről írok, így hát ezzel kezdeném.
Az Onsen szó maga meleg vizű forrást jelent japánul, de a fürdőkre általánosan is használatos. Japán szerte több ezer fürdő található, melyek sajátossága, hogy geotermikus hő által fűtött vizeket használnak. Régen az onsenek közfürdők voltak, hiszen a földrengés biztos építkezési technikákból adódóan a cölöpökön álló házakban nem voltak és a mai napig sincsenek vízvezetékek, mára azonban a közfürdő jelleg mellett megjelentek a felfrissülést, elvonulási-, pihenési lehetőséget biztosító fürdőzőhelyek is. (tovább…)
