Mai cikkemben gondoltam Japán egy pikánsabb oldalát mutatom be Önöknek.
Az erotika és szex a legtöbb kultúrában tabu téma, az emberek nem igazán szoktak beszélni róla, s főként nem kiállításokat szervezni ebben a témakörben. Magyarországon, ha jól tudom, csak egyetlen szexmúzeum található, a keszthelyi erotika panoptikum. (Egyszer voltam ott, csak ajánlani tudom az erre nyitottaknak, mert látványos és nagyon érdekes.)
No, de hogy kerül ide Japán? A blogcikk ötlete akkor fogant meg a fejemben, amikor tavaly tavasszal egy volt japán osztálytársam megkeresett, hogy tudnék-e segíteni neki egy japán erotikus kiállítás megszervezéséhez szükséges adatgyűjtésben. Egy LGBT szervezetben dolgozik, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a szexuális oktatás fontosságára és a különböző szexuális úton terjedő betegségek, nem kívánt terhességek megelőzésére. (Japánban jelenleg nincs ilyen jellegű oktatás az iskolákban.)
A tabuk ledöntése érdekében „A világ szexmúzeumai” témakörben került megrendezésre az esemény, amihez kérte, segítsek információt gyűjteni neki az európai helyekről. Akkor tudtam meg tőle, hogy ez nem egy új keletű dolog a szigetországban.
Akár hiszik, akár nem, Japánban a második világháború után, a gazdasági fellendülés időszakában rengeteg erotikus múzeum volt országszerte. Mára már csak pár maradt, köztük is talán a leghíresebb Atami városában található.
Kezdjük is a legelején, hogyan jött az ötlet, ki alapította a legelsőt, hogy virágzottak fel, majd tűntek el szép lassan ezek a helyek.
A második világháború utáni korszakban egy igazgyöngyökkel foglalkozó japán iparmágnás, Matsuno úr az Egyesült Államokba utazott, hogy értékesítse termékeit a különböző kereskedelmi kiállításokon. Útja alatt tanúja volt az amerikaiak autók, giccses benzinkutak és útszéli éttermek iránti rajongásának.
Csak képzeljék el, egy élénk színekkel kifestett kis étterem, kockás padlóval, tele pasztellszínű rakott szoknyás hölgyekkel, a fiúk bőrdzsekikben, cigarettát szívva, futurisztikusan kinéző autóik mellett a rock 'n' roll ritmusára csettintve várják őket a parkolóban. (Ha nehéz elképzelni, szívből ajánlom a Grease – Pomádé című filmet, ami ezt a világot mutatja be kissé színesebben. ???? )
Matsunonak rögtön szenvedélyévé vált az amerikai kultúra. Japánba hazatérve igyekezett megvalósítani az 1950-es évek Amerikájának japános verzióját Ise városában. Így alakult meg az első amerikai stílusú töltőállomás a szigetországban, melyet motellel és bowlingpályával egészített ki.
Matsuno azonban nem csak gyöngykereskedő volt, hanem az évek során meglehetősen sokféle szexuális furcsaságot is összegyűjtött. Amikor egyszer a benzinkútjánál kiállítást szervezett belőlük, a látogatok pozitívan és érdeklődve fogadták. Ezt látva úgy döntött, hogy bezárja a bowlingpályát, és a helyén 1972-ben megnyitotta Japán első igazi szexmúzeumát, az Ise Gansōkokusaikan-t.
Sajnálatos módon Matsuno inkább rajongó és lelkes gyűjtő volt, mint üzletember, így mások gyorsan utánozni kezdték az ötletét, s gazdagodtak meg rajta. Az isei épület már régóta nincs meg, a történet viszont tovább él azokban a múzeumokban, melyek Matsuno vízióját másolva alakultak meg.
Ma már csak két „autentikus” szexmúzeum maradt Japánban, az egyik Atami-ban, a másik pedig Kinugawában. Eltűnésük több tényezőre vezethető vissza.
Általánosságban a japánok szexualitáshoz való hozzáállása ellentmondásosnak tűnhet. Egyrészről nem szeretnek nyilvánosan érzelmeket kifejezni, kézen fogva járni, mások előtt csókolózni, másrészről viszont történelmileg nagyon sok művészetükben megjelenik az erotika, kezdve a világszerte ismert shunga-val (erotikus fanyomat-művészet), mely a Heian időszaktól eredeztethető, a híres kanamarai pénisz fesztiválon át, a manapság elterjedt erotikus mangákig és animékig.
A szexkultúra Nyugaton és Ázsiában nagyon eltérő. Az Európában található szexmúzeumokat általában intellektuálisabban közelítik meg, erotikus művészetet bemutató helyeknek tartják.
Japánban viszont az erotikus művészet inkább humoros, a célja a látogatók megnevettetése.
Ez teljesen más nézőpont, mint a keresztény megközelítés, hogy a szex valahogy bűnnek tekinthető.
Japánban sokkal liberálisabb a hozzáállás a szexhez és a termékenységi fesztiválokhoz. Így lehetséges az, hogy az emberek óriási pénisz szobrokat hordozva vidáman énekelnek az utcákon és a gyerekek és szüleik pénisz alakú nyalókákat szopogatnak a fesztiválon, s senki nem botránkozik meg ezen, teljesen természetes dolognak tartják.
Azonban a szexmúzeumok, melyek egyszer nagy népszerűségnek örvendtek az országban, az elmúlt években sorra zártak be az érdeklődés hiánya és a politikai korrektség miatt. (Ez nagyban a nyugati hatásnak és a digitális erotika elterjedésének is köszönhető.)
Sokan fontosnak tartják a megmaradt múzeumok megőrzését, hisz a tabuk ellenére a japán kultúra egy fontos részét képezik. Ha Japánban járnak, s kicsit bevállalósabbak, látogassanak el a két fennmaradt múzeum egyikébe, garantáltan izgalmas élményben lesz részük. ????
Források:
www.japantimes.co.jp/life/2014/11/22/travel/hihokan-japans-vanishing-sex-museums/#.VNitKSy8quk
http://www.atami-hihoukan.jp/word.html
http://tribiahihou.i-ra.jp/
http://kasakoblog.exblog.jp/22361465/
Borítókép: http://media-cdn.tripadvisor.com/media/photo-s/01/83/ec/6b/das-adult-museum-in-atami.jpg
Fotó 1: https://kasakoblog.exblog.jp/22361465/
Fotó 2: http://retrospaces.com/retro/murals/AfterSchool.html
Fotó 3: http://media-cdn.tripadvisor.com/media/photo-s/07/2b/2f/e4/caption.jpg
Fotó 4: https://kasakoblog.exblog.jp/22361465/
Fotó 5: https://www.artsy.net/artwork/sugimura-jihei-untitled-erotic-picture
Fotó 6: https://tokyocheapo.com/events/kanamara-penis-festival/
Fotó 7: https://kasakoblog.exblog.jp/22361465/
Fotó 8: https://kasakoblog.exblog.jp/22361465/
Fotó 9: http://media-cdn.tripadvisor.com/media/photo-s/05/da/96/27/atami-hihokan.jpg
