Fizetett Rómeók - A japán host-fiúk titokzatos világa

Japán kintlétem alatt sokat jártam bevásárolni a lakásomhoz közel lévő Tachikawa állomáshoz, melyet hatalmas bevásárló és szórakoztató komplexumok vesznek körbe. Tömeg, színes reklámfények, utcán vendégeket „fogó” árusok jellemzik a helyet.  Közülük is kitűnnek a fiatal, vékony, felzselézett hajú, öltönyös fiúk, akik szórólapokkal a kezükben igyekeztek megközelíteni minden kicsit gazdagabbnak tűnő hölgyet.

Ők japán host-fiúi, akikre Európában rögtön rávágnák, hogy férfi prostituáltak. Habár nem kizárt, hogy páran közülük szexuális szolgáltatásokra is hajlandóak vendégeik számára, a többségükre mégsem ez a jellemző. Munkájuk a hölgyek szórakoztatásából, értelmes beszélgetésekből, jó hangulatú italozásokból és nem utolsó sorban magas fokú, képzett udvarlásból áll. Sokak számára furcsának tűnhet, hogy Japánban a nők hajlandóak fizetni egy férfinak, hogy udvaroljon nekik, de a kinti rohanó életben, állandó munkában és a nálunk megszokott romantika hiányában sok hölgynek ez az egyetlen lehetősége, hogy kicsit kényeztesse magát, és megkapja a neki járó figyelmet és odaadást.

Külföldiek számára eléggé zárt a host-klubok világa, általában csak egy japán baráttal, ismerőssel lehet ezekre a helyekre bejutni, három okból kifolyólag:

• Nyelvi korlátok – a hostok többsége nem beszél angolul, ezért a vendégnek legalább beszélgetés szintű japánt kell tudnia vagy egy japán baráttal kell mennie, aki segít a fordításban.
• Kulturális különbségek – sok külföldi nem tudja, hogy illik ezekben a klubokban viselkedni
• Üzleti okok – az ilyen szórakozóhelyeknek a visszatérő vendégek jelentik a fő bevételi forrást, nem az egyszeri alkalommal betérő turisták.

Az első alkalmakkor a látogatók nagyon kedvezményesen élvezhetik az italozgatást és a képzett udvarlók társaságát. A következő alkalmaknál viszont 10-szeresére vagy akár 100-szorosára is ugorhat a számla az este végére.

No, de nézzük, hogy is zajlik egy este egy host-klubban?

Általában az utcára kiküldött fiatal, még tapasztalattal alig rendelkező host-fiúk édes beszéddel és szórólapokkal próbálják becsábítani a hölgyeket a közelben lévő klubba. Ha sikerrel járnak, a vendég az érkezéskor kap egy menüt az elérhető host-fiúkról, amiből kedve szerint kiválaszthatja a neki tetsző legényt. Miután a választás megtörtént, a kiválasztott udvarló megy oda a vendéghez először, de az este folyamán a többi host is megfordul az asztalnál, hogy a vendég el tudja dönteni, ki tetszik neki a legjobban. Ha a választás megtörtént, a hölgy vásárol egy üveg italt, amit „megtartó üvegnek”hívnak, ezzel jelezve érdeklődési szándékát a kiválasztott host-fiúnak. Ha a vendég a jövőben visszatér a klubba, akkor az általa választott host részesedést fog kapni a hölgy által fogyasztott italok árából.

Az este szellemes beszélgetésekkel, énekléssel, tánccal folytatódhat, minden a vendég igényeihez és kényelméhez igazodik. A cél, hogy a hölgy pihenjen és kényelmesen érezze magát. A klubok belső berendezése is mind az eleganciát és luxust tükrözi. Bársony vagy bőr fotelek, tükrök, csillárok és ragyogó dekoráció jellemzi a helyek többségét. A cél, hogy a hölgyek „beleszeressenek” hostjaikba, s gyakran visszatérjenek.

Felmerül a kérdés, hogy mégis milyen nők járnak host-klubokba és miért?

A válasz meglepő lehet: a vendégek 70%-ban hasonló üzleti területen dolgozó hölgyek, hostessek, akik a saját munkájuk végeztével egy kis figyelemre és kényeztetésre vágynak. A további 30% irodában dolgozó nők, akik szeretnék, hogy valaki meghallgassa problémáikat, egyetértsenek velük és biztassa őket. Ezeknek a kluboknak a fő célja nem a szexualitás, hanem a hiányzó intimitás és közelség megteremtése vendégeik számára.

Legvégül pedig nézzük, hogy is zajlik egy host átlag napja.

Általában 11 körül ébrednek, majd szépségszalonokban megcsináltatják a hajukat, valamint manikűr, pedikűr és arckezeléseken vesznek részt.

Ezek után van egy kis szabadidejük 13.00-16.00 között, majd délután 4-től elkezdődik a munka számukra. A nyitás előtt takarítással kezdenek, majd pedig éjfélig vendégeket szórakoztatnak. Hivatalosan a klubok éjfélig vannak nyitva, de sokszor előfordul, hogy az utolsó vendég éjjel csak 1-kor megy el. Zárás után egy fél órás munkamegbeszélés, majd pedig közös evészet-ivászat jön a munkatársakkal. A nap pedig általában 5 körül ér végett egy host számára.

A jobb host-klubok többségében az alkalmazottak számára biztosítanak márkás öltönyöket, amíg azok meg nem tudják venni maguknak a saját fizetéseikből valamint fodrászokat, akik ingyen megcsinálják a fiúk haját nyitás előtt. Az újoncok képzést kapnak tapasztaltabb host-munkatársaktól, a munkaidejük rugalmas, és minden nap végén kézhez kapják a fizetésüket. Ha pedig nagyon jól teljesítenek, ingyen tánc és énekórákat, valamint bónusznyaralásokat kapnak külföldre.

Ha pedig a host és a vendég között kölcsönös vonzalom alakul ki, megeshet, hogy a fiú az ügyfelével tart még a klub zárása után egy vacsorára, vagy egy karaoke bárba. Ezt az ’after’ névre keresztelt eseményt viszont sokan nem nézik jó szemmel. Az általánosan bevett gyakorlat, hogy a vendég későig marad a klubban a saját host-jával. Még egy érdekesség a cikk zárása képpen, hogy a hölgyek a saját host fiújukkal akár egy napos kirándulásra, utazásra is mehetnek.