November közepén Oszakában voltam 5 éves lányommal. Az utazás előtt sok mindent terveztem a lányom számára, hogy élvezze a japán utat. Hosszan gondolkoztam arról, hogy hová érdemes elmennünk. Például elvinni őt a legközelebbi oviba pár napra, vagy aludni egyet a Koya san (hegy) tetején a millió csillag alatt, esetleg ellátogatni a Hirakata parkba, ahol számos játék van, és így tovább. Sajnos hamar kiderült, hogy a legközelebbi ovit bezárták (pedig idén februárban még működött), a Koya san csúcsára pedig elég nehéz feljutni autó nélkül. Ez az írásom arról szól, hogy milyen volt az oszakai út 5 éves kislányommal. A pár napos tartózkodásunk kellemes és izgalmas élményekben volt gazdag. (tovább…)
Egy érdekes cikket olvastam a napokban, aminek utánaolvasva úgy döntöttem, hogy megér egy blogbejegyzést.
Minden népnek és kultúrának megvannak a saját mítoszai, hőse és szörnyei. Ez alól Japán sem kivétel. Tokiót elpusztító szörny, Godzilla japán „nemzeti kincs”. Összesen 28 filmben szerepelt.
Godzilla Tokióba költözött áprilisban! (tovább…)
Akik jártak már Ázsiában, esetleg néztek már japán vagy keleti filmet, felfigyelhettek egy nálunk nem megszokott hagyományra. Keleten az emberek házba, szentélybe, iskolába vagy esetlegesen étterembe belépéskor mindig leveszik a cipőjüket, s szépen a bejáratnál kijelölt helyen hagyják.
Japánban november 23. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. A nap elnevezése Kinro Kansha no Hi (勤労感謝の日), amelyet úgy fordíthatunk, hogy Hálaadás Napja a Munkáért. Ezt a napot 1948-ban tették nemzeti ünneppé, de november 23. megünneplésének vannak előzményei.
A második világháborúig ezen a napon tartották a Niiname Sai-t (新嘗際), amelyen a Császár elsőként kóstolta meg az új rizstermést, és egyben felajánlotta azt az isteneknek. Azt tartják, hogy ez a hagyomány a 8. századig nyúlik vissza, tehát egyidős a császárság intézményével, és a sintó valláshoz kötődik. Az ősz végi dátum azzal magyarázható, hogy a téli hónapokban különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű gabona – elsősorban rizs - legyen a háztartásokban. Mivel az ünnep erősen kötődött a császárhoz, a második világháború után nyomban eltörölték, mivel a császárt is megfosztották hatalmától. Ugyanakkor egyes pletykák szerint a császári udvarban – a nyilvánosság kizárásával – ma is megtartják ezt a ceremóniát.
De miről szól az új ünnep, a Hálaadás Napja a Munkáért? (tovább…)
Amióta Japánnal foglalkozom, időnként olvasok regényeket japán íróktól, mert azt gondolom, hogy egy ország kultúrája megismerhető az ottani szerzők irodalmi művein keresztül is. Itthon elsősorban az antikváriumokban lehet klasszikus szerzők műveire bukkanni, például a Magvető Világkönyvtár sorozatában még az 1960-as és 1970-es években megjelent Abe Kobo és Kawabata Yasunari regényekre. A legtöbb könyvesboltban, ha más japán szerzőtől nem is, de Murakami Harukitól biztosan lehet olvasnivalót találni. Ahhoz, hogy jobban elmélyüljek a japán irodalomban, tokiói tartózkodásom alatt mindenképpen szerettem volna angol nyelven beszerezni pár klasszikus alkotást. A legtöbb könyvesboltban sajnos csak az éppen aktuális bestsellerekhez és pár nyelvkönyvhöz lehetett angolul hozzáférni, ezért nagyon örültem amikor „felfedeztem” a Shinjuku állomás mellett található Kinokuniya könyvesboltot, ahol egy egész emeletet betöltenek az idegen nyelvű könyvek és magazinok. A számos japán klasszikus szerző angol nyelven megjelent könyvei közül többek közt a Nobel-díjas Oe Kenzaburo „Personal Matter” (Személyes ügy) című művét vettem meg. Arra, hogy el is olvassam, már itthon került sor egy olyan időszakban, amikor gyakran megfordultam különböző egészségügyi intézményekben. Talán ez is az oka annak, hogy nagyon megfogott a regény, amely részben egy kórház és egészségügyi problémák körül forog. (tovább…)
Nem csigázok senkit, kezdem rögtön azzal, hogy mi is az a „matsuri”? Eredetileg istenek, illetve ősök dicsőítése, ünneplése, köszönetnyilvánítás (pl. a termésért), ami ma már egyéb fesztiválok jelölésére is szolgál (pl.: hinamatsuri[1]). Tradicionálisan a shinto templomok saját istenének az éves ünnepe, amikor is díszes szállítóeszközökön, ceremoniális körülmények között körbesétáltatják az isteni lelket a városon egy úgynevezett hordozható oltáron (omikoshi) és méltó módon megünneplik.
Immár 10 éve, hogy először találkoztam Kasahara úrral, és az őt kísérő közel tucatnyi kézművessel. Ogawa város polgármestere és küldöttsége Magyarországra látogatott, hogy a japán fővárostól kb. 90 km-re lévő kisváros híres termékét nálunk is bemutassa. Az UNESCO világörökségként elismert merített papírt, az ogawai “washi”-t a buddhista vallás fellendülése idején, már kb. 1300 évvel ezelőtt készítették, elsősorban buddhista tanokat másoltak rá. A 17. században, az Edo korszakban már a hétköznapi élet különböző területein használták. Hagyományosan fontos szövegeket írtak rá, kalligráfiát, tusrajzokat festettek rá, és a japán lakások jellegzetes térelválasztó ajtaja, az ú.n. sódzsi is ebből készült. (tovább…)
Megcáfolhatatlanul közeleg a tél. A nappalok egyre hűvösebbek, a reggelek pedig már-már zordnak mondhatóak. Az autó ülése, a buszok székei reggelente szinte fájdalmasan hidegek, a fűtésszezon pedig éppen csak elkezdődött, így nem csoda, hogy ebben az időben gyakran kívánna az ember egy kis melegséget.
Jól esik persze ebéd indításaként jó magyar szokás szerint egy hatalmas tál forró leves, de a hatása sajnos sok esetben messze nem tart addig, amíg az jól esne. Többé-kevésbé ilyen időben kerül elő mindenkinél az egyre vastagabb sál, sapka, kesztyű, pulóver, mellény, aztán persze a vastag zokni és a bundás cipő is. A fenti módszerek alkalmazása univerzális. Léteznek azonban trükkös, okos megoldások a világ számos kontinensén, országában, melyek növelhetik komfortérzetünket, megkönnyítik életünket a hideg hónapokban.
Amikor 8 éve Tokióban voltam ösztöndíjas, a Halloween kultusz már betette a lábát Japánba, októberben számtalan üzletben díszelgett faragott töklámpás, boszorkányok és szellemek integettek a kirakatokból. Látni lehetett a Halloween közeledtének jeleit, ám ez nem terjedt túl a dekoráción és a sütőtökre vagy boszorkányra formázott ételek kínálatán. Az elmúlt néhány évben azonban robbanásszerűen nő a Halloween népszerűsége, októberben egyre több étterem és szórakozóhely tart speciális Halloween partikat és a 18 éve indult, de korábban nem túl népes Kawasaki Halloween Fesztivál jelmezes résztvevőinek száma is ugrásszerűen növekszik.
